Az országban rendkívül nagy különbségek jöttek létre a fejlettebb, gazdag területek és a szegény, kevésbé fejlett régiók között. A legfejlettebb tartományok közé tartozik a 79 millió lakosú Csiangszu, a 25 milliós Belső-Mongólia vagy az 55 milliós Csöcsiang. Ezek egy főre jutó GDP-je egyaránt megközelíti a 11 ezer dollárt, ez nagyjából hasonló a magyar szinthez. Szinte biztosra vehető, hogy pár éven belül lehagynak minket.

A legszegényebbek között említhető Tibet, Jünnan és Kanszu 3800 dollárral, illetve Kujcsou 3300-zal.

A fejlett övezetek kereslete a tartós fogyasztási cikkek iránt megközelíti az európai szintet. Főleg a kulturális forradalom után született fiatalok járnak az élen a fogyasztásban, akik nem tapasztalhatták meg a szüleik által megélt nehéz éveket, s a tartalékolás helyett kifejezetten a nyugat-európai életszínvonalat célozzák meg.

Az üzemben lévő mobiltelefonok száma Kínában 2013 végén már meghaladta a 700 milliót. Az új autók eladása tavaly először lépte át a 20 millió határértéket. A tengerentúli utazások száma az elmúlt évben elérte a 94 milliót, s a külföldre látogató kínaiak összesen 110 milliárd dollárt költöttek utazásaik során. Ezzel megelőzik az amerikaiakat és a németeket is.

A kínai átlagbér hatszorosa a vietnaminak, s meghaladja például a mexikói szintet is. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az ország egyre kevésbé az alacsony bérszínvonalra épülő export miatt vonzó. Mindinkább a saját, belső piaci kereslet miatt éri meg ide gyártósorokat, technológiát telepíteni.

Nézzünk egy igazán szemléletes példát erre! Ungár Soma, a gauswheel feltalálója, ipari terméktervező mérnök Magyarországról továbbtanulási szándékkal Angliába, majd vállalkozásának sikeres igazgatása céljából Kínába költözött. A gauswheel lényegében egy roller, egy gördeszka és a kerékpár keresztezése. A termék ottani gyártása a költségek miatt kézenfekvő volt. Ennek menedzselése miatt először hosszabb látogatásokat tett az országba, majd partnerével 2 éve döntöttek a költözés mellett. Nagyon előnyösnek tartja Kínát kiterjedt beszállítói hálózata miatt, mely az alkatrészek szinte azonnali beszerzését teszi lehetővé. Előny továbbá, hogy a gyártásban hatalmas tőke halmozódott fel, melynek hatására a gyárak befektetői szerepben is feltűnnek. Tapasztalatai alapján a kínaiak a gazdasági fellendülés óta nagyon fogékonyak az innovációkra, ötletes termékekre, főleg, ha azok külföldről származnak. Partnere divattervezőként dolgozik, kedvező lehetőségek várták.

Becslései szerint egy 2 év tapasztalattal rendelkező terméktervező évi 30 ezer dollár jövedelemre számíthat. Ez az összeg természetesen szakma, tapasztalat és nyelvtudás függvényében változhat, például egy 10 éve a szakterületén dolgozó, magasabb szintű kínai nyelvtudással rendelkező munkavállaló számára akár évi 70 ezer dollár jövedelem is elérhető.

A munkaerő azonban nemcsak be-, de ki is áramlik Kínából.

A nyugati államok jó ideje küszködnek ezzel. A gazdag Kína a befektetők és a turizmus szempontjából is remek bevételi forrás lehet. Ellenben a szegény Kína folyamatosan szállítja a bevándorlókat, a feketemunkásokat nyugatra. Az idén több észak-amerikai, illetve európai állam is lazítja az ázsiai országra vonatkozó vízumszabályozásait. Magyarország, Ciprus és Portugália adott értékű államkötvény vásárlása esetén letelepedést tesz lehetővé az Európai Gazdasági Térségen kívül élő állampolgároknak is. Úgy tűnik tehát, hogy az előbbiekből származó előnyök nagyobbak a hátrányoknál.

A szerző a Közép-európai Egyetem oktatója

Kapcsolódó cikkek