Jelenleg 14 ezer társas vállalkozás folytat Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet, 40 százalékuk növénytermesztéssel, 38 állattartással, 20 erdő- és vadgazdálkodással, 2 százalék pedig halászattal foglalkozik a Bisnode MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint.

Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány, azaz a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma alapján egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 százaléka - derül ki a Bisnode elemzéséből.

Az erdő- és vadgazdálkodás 2,53 százalékos bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ez a vállalkozások 1,49 százalékát érinti.

Megyei szinten Nógrád megyében kiugróan magas a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya, itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb, 1,5 százalék alatti a bedőlési arány Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében.

Az adatok szerint az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma az előző 12 hónaphoz képest, csaknem 1200 új vállalkozás alakult. Jelenleg havonta átlagosan 100 cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által leginkább sújtott állattartás területén.A Bisnode fizetési tapasztalat program adatai alapján az állattartás esetén átlagosan 40 napos számlafizetési határidőt kapnak a cégek.

A számlák kiegyenlítésével késő állattartók átlagosan 24 nappal később fizetnek, így ebben az esetben akár 64 napot is kell várnia egy szállítónak, hogy a pénzéhez juthasson.A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem jellemző - közölte a Bisnode.

Az elemzés nem tartalmazza az egyéni vállalkozóként, őstermelőként mezőgazdasági tevékenységet folytatókat, valamint azokat a társas vállalkozásokat sem, amelyek nem főtevékenységként jelöltek meg valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet, illetve a vegyes gazdaságok esetén is csak a főtevékenységet vizsgálja.

Kapcsolódó cikkek