Az ügy egyik főszereplőjéről, a jobbikos (vagy ex-jobbikos) Gaudi-Nagy Tamásról ráadásul nem árt tudni, hogy nem a Kossuth téren látott először vajdasági magyar politikust: tavaly novemberben közmeghallgatást szervezett Strasbourgban, az EP székházában a délvidéki magyarok ügyében, ahová két vajdasági magyar „ellenzéki" politikust és egy szintén VMSZ-kritikus, de pártfüggetlen jogász szakértőt delegált.
Érdemes áttekinteni a vajdasági magyar politikai szcénát ahhoz, hogy megértsük, mi vezetett a Pásztor elleni attrocitáshoz. Most induló, négy részes sorozatunkban bemutatjuk a vajdasági magyarokat képviselő politikai erőket és intézményeket, ezek viszonyát egymáshoz, a magyarországi- illetve a szerbiai pártokhoz és intézményekhez, és elemezzük a legmegosztóbb témát, a magyar autonómia kérdését a Vajdaságban.
A Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) országos szinten is jegyzett párt Szerbiában, képviselőket juttat be a belgrádi Szkupstinába (kihasználva a kisebbségi pártok számára könnyebbséget jelentő, speciálisan kalkulált parlamenti küszöböt), de nem ritkán önálló parlamenti frakciót is képes alakítani. Jelenleg a belgrádi kormánykoalícióban is helyet kapott. Tartományi-, azaz vajdasági szinten is a magyar pártok közül egyedüliként vesz részt a Vajdasági Autonóm Tartomány újvidéki képviselőházában - aminek, nem mellesleg, éppen Pásztor István az elnöke.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a VMSZ a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) a 2010-es választáson négyötödös többséget szerzett, így nem meglepő, hogy a jelenlegi hatásköreit csak 2010 óta gyakorló MNT-t sokan a VMSZ saját, házi szervezetének tartják. (A kisebb magyar pártok közül kettő, a VMDP és a VMDK, bojkottálták az MNT-választást, mert nem értettek egyet a választás módszertanával.)
A fentiek tükrében meglepő lehet, hogy a vmsz-esek helyi, városi szinteken nem feltétlenül szerepelnek jól, még olyan 80-90 százalékosan magyar lakosságú településeken, mint Zenta vagy Ada is szoros és változó kimenetelű versenyt folytatnak a szerb mainstream pártokkal, akik egy-egy alkalommal valamelyik kisebb magyar párttal összefogva megmutatták már, hogy hatalmon kívül tudják tartani a VMSZ-t.
A kisebb pártoknak leginkább egy-egy városban vagy régióban vannak támogatóik: többnyire a helyi közösség egy-egy befolyásos, karizmatikus vezetőjének személye hozza a szavazatokat. Országos- vagy tartományi szinten csak sokpárti koalíciókban tudnak elindulni, eredményt azonban így is nehezen érnek el. A helyi önkrományzatokba ellenben be tudnak kerülni, mint például a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Zentán, vagy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Óbecsén vagy Temerinben.
A VMSZ legerősebb potenciális kihívójának a 2009-ben alakult Magyar Remény Mozgalom (MRM) tűnik, elsősorban szervezettsége, tudatos stratégiai építkezése és magyarországi támogatása miatt. Eddigi eredményei ugyanakkor a többi kispárt közé sorolják: az MNT-ben az MPSZ-hez hasonlóan egy képviselői helyet szereztek (igaz, azt a megalakulásuk után másfél éven belül), helyi szinten pedig két városban (Szabadkán és Magyarkanizsán) van egy-egy önkormányzati képviselőjük. Az idén márciusi országgyűlési választáson egy sokpárti koalícióban indultak, együtt a magyar MPSZ-szel és a Magyar Egység Pártjával, illetve egy-egy bosnyák és horvát kisebbségi párttal. Az eredményükre nem lehetnek büszkék, az ötpárti, többnemzetiségű koalíció egész Szerbiában nem egész 4,000 szavazatot kapott - míg a VMSZ 75 ezret.
Van még egy dolog, amiben az MRM kitűnik a kisebb vajdasági magyar pártok közül, ez pedig a modern, erőteljes, jól targetált kommunikáció. A párt Facebook oldalának csaknem 6000 lájkolója van (a VMSZ-nek 15 ezer), a párt vezető munkatársai által szerkesztett és nyíltan pártkötődésű DélHír című hírportál pedig az egyik legolvasottabb magyar nyelvű sajtótermék a Vajdaságban.
A DélHír korántsem semleges vagy kiegyensúlyozottságra törekvő portál: különösen a választási kampány során durva, éles hangú, gyakran személyeskedő kirohanásokat intézett a VMSZ és egyes vezetői ellen, a cikkek anoním kommentelői pedig tovább fokozták a háborús hangulatot. Pásztor István végül be is perelte a szerkesztőséget, a főszerkesztő pedig bocsánatkérő írást jelentetett meg - de csak a a választási kampányt követően.
A VMSZ, az MRM és a kisebb vajdasági magyar pártok magyarországi kötődéseiről a sorozat következő részében írunk.
(A cikk illusztrációja a Wikipedia oldalról származik, alkotója Goran Smith. Az ábra "public domain" besorolású.)
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.