A Greenpeace még áprilisban levélben hívta fel a bizottság figyelmét a paksi projektre.

A közlemény szerint a paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, mert az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét - hangsúlyozzák a közleményben.

A szervezetek szerint ezzel behozhatatlan előnybe hozzák a nukleáris ipart a fenntartható energiatermelési módokkal szemben.

Az Energiaklub beadványában részletesen indokolja, hogy a paksi beruházás finanszírozása miként meríti ki az állami támogatás uniós jogszabályokban rögzített öt kritériumát. Az új atomerőmű esetében egyszerre mind az öt kritérium fennáll, ezért a beruházás finanszírozása állami támogatásnak minősül - írják a közleményben.

A két szervezet szerint állami támogatás nyújtása bizonyos esetekben megengedett, a magyar kormány által tervezett finanszírozási mód azonban nem tartozik azok közé az esetek közé, amelyeket az európai uniós jogszabályok lehetővé tesznek, az atomerőmű-építés ugyanis nincs a megengedett állami támogatások listáján.

A Greenpeace és az Energiaklub a versenyjogi beadványon felül az Aarhusi egyezmény - amely a környezetvédelmi ügyekben való közösségi részvételről szól - Jogkövetési Bizottságához fordult, hogy vizsgálja meg a paksi beruházás ügyét.

Erre a szervezetek szerint azért van szükség, mert a 2008 óta zajló döntéshozatali folyamat során a magyar kormányok többször is megsértették az egyezmény pontjait. Az új paksi atomerőmű kérdésében a társadalom kizárásával hozták meg a döntést, a közérdekű információ döntő részét eltitkolták, és a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a folyamatba - áll a közleményben.

Kapcsolódó cikkek