A harmadik Orbán-kormány szerkezete első ránézésre sokban ugyan nem különbözik az előzőtől - a minisztériumok száma mindössze eggyel gyarapodik - de egy sor terület gazdát cserél, ami a források ide-oda pakolgatását igényli. A külgazdaság például a jövőben egy tárcánál, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál koncentrálódik. Eddig részben a Nemzetgazdasági Minisztérium, részben a Miniszterelnökség foglalkozott a területtel, természetesen a Külügyminisztérium mellett.

A változások végrehajtásához viszont jogszabályi felhatalmazásra van szükség. A korábbi választási években az aktuális költségvetési törvény módosításával történtek meg az átcsoportosítások. Most ez - sem - így van. Készül ugyan egy költségvetési módosító, de abban a struktúra átalakításával összefüggő intézkedések közül csak a minisztériumok átnevezése kap helyet. Minden más, az új kormánystruktúrával összefüggő módosítást a kormány törvényi felhatalmazás alapján el tud végezni. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya közölte a Figyelővel.

Vagyis pusztán a költségvetési területek átirányítása miatt nem kellene megnyitni a büdzsét, legfeljebb akkor, ha új nevet kap valamelyik tárca. A kormány minden mást el tud intézni saját hatáskörben. Vannak azonban olyan nyitott ügyek, amelyek miatt mégis benyújtják a költségvetési módosítót. Az NGM tájékoztatása szerint a jóváhagyott költségvetésben nem szereplő tőkeemelésekhez és vagyonvásárláshoz szükséges forrást kell biztosítani ily módon a büdzsében. Hogy miről is van szó? Például az Antenna Hungária Zrt. és a Főgáz Zrt. megvásárlásáról. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozata szerint ezek a tételek növelik ugyan a pénzforgalmi deficitet, az uniós számára fontosabb eredményszemléletűt azonban nem, mert ezt az összeget nem elkölti az állam, hanem vagyonelemeket vásárol belőle.

A kormány június 11-i ülésén már megtárgyalta a költségvetési módosító javaslatot, az jelenleg a Költségvetési Tanács előtt van. A tanács álláspontjának megismerése után nyújtják be a módosítást az Országgyűlésnek. Abban a már említetteken túl technikai jellegű módosítások kapnak helyet - írta az NGM. A reklámadó nem tartozik ezek közé. Annak befizetéséhez, költségvetési elszámolásához nem szükséges a költségvetési törvény módosítása - állítják a szaktárcánál. Előzetes számításaik szerint egyébként a nyár végén élesbe forduló reklámadóból idén 3 milliárd forint körüli bevétel várható. Éves szinten - tehát 2015-ben, amennyiben változatlan marad az adóról szóló törvény - egyébként 8-10 milliárd forint folyhat be. Korántsem biztos azonban, hogy minden így marad: mind a törvényszöveg benyújtója, L. Simon László kormánypárti politikus, mind vezető fideszesek utaltak már rá az elmúlt napokban, hogy ha szükséges, ősszel felülvizsgálják a reklámadó szabályozását. A reklámadó sávosan sújtja a hirdetéseket közlő médiacégeket, s az elemzések szerint elsősorban az RTL Klub lehetett a kormány célkeresztjében, amikor megalkották a jogszabályt.

Kapcsolódó cikkek