A nemzetközi hitelminősítő emlékeztetett arra, hogy a közel egy évtizeden át húzódó és Kínával nemrég aláírt megállapodás értelmében, a szükséges munkálatok befejeződésével Oroszország évi 38 milliárd köbméter fölgázt szállít majd a szomszédos országnak. Ezzel szemben a Gazprom tavaly 174,3 milliárd köbmétert exportált Európába, a belföldi piacra pedig 243,3 milliárd köbmétert szállított.

Hivatalosan nem tárták fel, hogy a Gazprom milyen összegért szállítja majd a földgázt Kínának, de orosz illetékesek "saját számításaira hivatkozva" azt mondták, hogy az ár nagyjából ugyanannyi, mint amennyit az európai vásárlóktól kérnek. A nemzetközi hitelminősítő szakértői szerint Oroszország számára a Kínával 30 évre kötött gázmegállapodás részben azért nagyon fontos, mert ezzel megerősödött az orosz cég tárgyalási pozíciója az európai vásárlókkal szemben, amelyek az elmúlt években a gázár csökkentését követelték és volt olyan, akinek ezt sikerült is elérni.

Az S&P elemzői úgy vélték, hogy az orosz gáz aránya a teljes kínai gázimportban mintegy 30 százalék lesz 2020-ra. A részesedés nem túl jelentős ahhoz, hogy veszélyeztesse az ázsiai ország energiabiztonságát. A kínai vezetők nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ország minél több forrásból elégítse ki energiaszükségletét.

A földgáz esetében a következő években négy fő beszerzési forrása lesz Kínának: egy északnyugatról, Türkmenisztánból átnyúló vezetéken, amelynek a maximális kapacitása évi 30 milliárd köbméter, délnyugatról Mianmarból (egykori Burma) évi 12 milliárd köbméter, északkeletről, Oroszországból évi 38 milliárd köbméter, és cseppfolyósított földgáz (LNG) a Közel-Keletről, Ausztráliából, Indonéziából és több más országból.

Az S&P számításai szerint a vezetéken érkező földgáz olcsóbb a cseppfolyósított földgáznál, ezért azt részben kiválthatja majd a vezetékek kapacitásbővítése.A Standard and Poor's előrejelzése szerint Kínában a gázfelhasználás a termelés bővülését meghaladó mértékben nő majd, ezért nagyobb mértékben függ majd Kína az importtól a jövőben.

Kínában az elmúlt öt évben lassú ütemben, 6,7 százalékkal nőtt a gáztermelés, miközben a kereslet 15,4 százalékkal emelkedett. Kína tavalyi gázimportja 53 milliárd köbméter volt, ami a gázkereslet 31,6 százaléka. Az ázsiai ország 2020-ra évi 100 milliárd köbméter fölgázt importál a tervek szerint vezetéken és további 50 milliárd köbméter LNG-t. A túl nagy importfüggőség mérséklése céljából a kínai vezetés növelné a nem tradicionális gáztermelést. Így például a 2015. évi 6,5 milliárd köbméter palagáztermelést 60-100 milliárd köbméterre akarják növelni 2020-ra.

Kapcsolódó cikkek