"Nem is játszották a Paint It Blacket" - kesereg hazafelé az egyik magyar résztvevő, miközben a Syma Csarnok felé robogó három Interticket "turnébusz" többi utasa békésen szendereg. Tény, nem játszotta el a Rolling Stones valamennyi nagy számát a bécsi koncerten, viszont mentségükre legyen mondva, hogy amennyiben így tettek volna, valószínűleg legalább 6-7 órás lett volna a buli. És habár ahhoz képest, hogy Mick Jagger heteken belül betölti a 71-et, még most is lihegés nélkül kibírta a több mint kétórás koncertet, ám nyilván nem óhajtottak a veterán rockerek teljes zenei portfóliót felmutatni Ausztria fővárosában.

Jóllehet magyar nemzeti sportnak mondható a panaszkodás, azért a nyavalygás hitelességéből némiképp levesz valamennyit, hogy a panaszkodó magyar úr azt sem vette észre, amit a koncerten eljátszottak: meggyőződéssel állította, hogy lemaradt a Doom and Gloom a listáról, holott az közvetlenül az Angie után elhangzott - igaz, nem kevesen a koncertet inkább egy hűs, az arénában felállított sörsátorból követték, és láthatólag fittyet hánytak arra, hogy a legolcsóbb jegyért is minimum 98 eurót kellett leszurkolni a közönségnek. Arról már nem is szólva, hogy sok jó dologból maradtak ki, mivel mértékadó kritikusok szerint soha nem volt ilyen jó formában a banda.

Mick Jagger arról (is), hogy könnyebb 70 évesen a színpadon mozogni, mint fiatalon:

 

És valóban: a 14 on Fire turné az eddigi legletisztultabb koncertek közé tartozik. Nincs óriási lufi, felfújt kutyával sem hadakozik Jagger a kifutón, de még a hét évvel ezelőtti A Bigger Bang turnén bevetett mozgó színpad kihagyásával is megspóroltak jó pár százezer dollárt - nem kell a felesleges hatásvadászat. A keskeny, a közönség sorai közé benyúló kifutóra persze vagy féltucatnyiszor kiszalad az énekes, és egyszer, nagyjából egy percre komótosan kisétál Keith Richards és Ronnie Wood is, majd a Gimme Shelterre Lisa Fischer énekesnő. Mindeközben a kivetítők tűélesek és óriásiak. Mindenhonnan jól látni az együttest, és mindenhonnan jól hallani őket, Richards A Bigger Bang turnéhoz képest nagyobb hatásfokkal találja meg a régi riffeket, szólószámait (You Got the Silver, Can't Be Seen) jobb hanggal adja elő, Jagger pedig gyakori német megszólalásokkal spannolja fel a közönséget - a magyar szívnek kedves módon egyébként az osztrákok után a magyar rajongókat üdvözli. Jó, a Honky Tonk Women második strófáját elfelejti, és kicsit improvizál, de senki nem kiált Cavintonért.

Egy Stones-koncerten mindig az a jó, hogy ügyesen vegyítik a konzervatív fanek számára elengedhetetlen elemeket, mégis, sikerül megőrizni egyfajta titokzatosságot és spontaneitást. Az Österreich újság különszámában például már a koncert előtt több órával közölték az eljátszandó számok listáját, amin mi magunk például igencsak elcsodálkoztunk, mert még Martin Scorsese rendező is csak pár perccel a show előtt tudta meg 2006-ban, mivel fog indítani a Stones a Beacon Theatre-ben, amikor Shine a Light című filmjét rendezte az együttesről. Nem is találta el a napilap a listát.

Ligeti Nagy Tamás zenei szakíró szerint egy-egy ilyen koncert az örök élet ígéretét hordozza a rajongók számára: a ma már négy generáció előtt játszó idős zenészek bőrén az igazi rock and roll kipárolgása érezhető, és „a dinók mindig érdekesek, különösen az élő példányok‟. Pláne, ha nevetséges, neonszínű cipőikben pontosabban, ám ugyanazzal a szenvedéllyel játszanak, mint 50 éve, ráadásul, mindenki a saját szemével meggyőződhet arról, hogy Mick Jaggernek tökéletesen rendben vannak a csípőizületei. E tekintetben - nyilatkozzák az ötvenes (Bono) és hatvanas (Bruce Springsteen) pályatársak - Jagger az új minta: addig lehet hitelesen rohangálni és lázadni a színpadon, amíg a Stones énekese bírja. Ha 80 évesen is elénekli a Satisfactiont, a többiek tudják, nekik is lesz ükapaként keresnivalójuk a színpadon. Addig pedig csak kibírja valahogy, hogy 19 éves kora óta, tehát 52 éve rendszeresen megkérdezik tőle: „ugye ez lesz az utolsó turnéjuk‟?

A bécsi koncert dalai:
Start Me Up
You Got Me Rocking
It's Only Rock and Roll
Tumbling Dice
Angie
Doom & Gloom
Get Off Of My Cloud (a közönség szavazatai alapján)
Out of Control
Honky Tonk Women
You Got the Silver
Can't Be Seen
Midnight Rambler (Mick Taylorral)
Miss You
Gimme Shelter
Jumpin' Jack Flash
Sympathy for the Devil
Brown Sugar
Ráadás:
You Can't Always Get What You Want (a Bécsi Énekakadémia kórusával)
Satisfaction (Mick Taylorral)

 

Részlet a bécsi koncertből:

A Rolling Stones koncertek jegyértékesítésére is jellemző üzérkedésről cikkünk egy korábbi Figyelőben.

Kapcsolódó cikkek