Az immunrendszer védekezése során a szervezetbe kerülő idegen anyagokkal (például baktérium, gomba, vírus) szemben ellenanyagokat termel. Hibás immunválasz esetén gyulladásos reakció zajlik le, immunglobulin (IgE) felszabadulásával, azonban tévhit, hogy az allergia az immunrendszer gyengesége lenne.

Az allergiás hajlamot génjeinkben hordozzuk, azonban az, hogy ki és milyen mértékben lesz túlérzékeny, a környezeti hatásoktól függ. Ahhoz, hogy az allergia valakiben kifejlődjön, szervezetének többször kell a kiváltó ágenssel (allergén) találkoznia. Már gyermekkorban megmutatkozhat az erre való hajlam, és gyakori, hogy az eltérő típusú allergiás betegségek követik egymást – például szénanátha, asztma, atópiás dermatitis (bőrgyulladás). Nem ritka az sem, hogy ezek a betegségek egyszerre jelentkeznek.

Családi halmozódás
Az allergiás megbetegedések erős családi halmozódást mutatnak. Például azoknál a gyermekeknél, akiknek a szülei is valamilyen allergiában szenvednek, nagyobb eséllyel alakul ki a betegség. Allergiás reakciót például növények pollenje, állati szőr, házi poratka, étel vagy egyes gyógyszerek okozhatnak. Keresztreakcióról akkor beszélünk, amikor az allergiás reakciót egy az eredeteihez nagyon hasonló szerkezetű anyag váltja ki. Gyakran előfordul, hogy aki parlagfűre érzékeny, annál a banán vagy dinnye elfogyasztása hasonló tüneteket produkál, mint a pollen.

Az allergia típusai
A leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha (allergiás rhinitis). Megkülönböztetünk szezonális vagy időszakonként előforduló (intermittáló) és egész éven át tartó (perennialis) vagy folyamatosan fennálló (perzisztáló) szénanáthát. A perennialis náthát kiváltó források leggyakrabban a házi poratka, állati szőr, penészgomba, különböző kémiai anyagok. Ezekkel az allergénekkel folyamatosan találkozik a szervezet, kiiktatásuk is meglehetősen nehéz, pedig ezen betegségek kezelésének egyik legfontosabb lépése a megelőzés. A pollenszezonhoz kötött allergiás nátha időszaka már márciusban megkezdődik a mogyoró, éger, juhar, nyár és fűz virágzásával.

Egészen a nyár elejéig folytatódik ezek sora, kiegészülve a fűfélék, rozs, búza és egyéb növények pollenszórásával. A legnagyobb allergenitása a pázsitfűféléknek, az üröm- és parlagfűnek van. Érdemes beszerezni egy pollennaptárt és megfigyelni, hogy a tünetek jelentkezésekor milyen növények közelében tartózkodtunk. Az allergia jellegzetes tünetei: a tüsszögés, vízszerű orrfolyás, szem- és orrviszketés, torokkaparás és hallójárati viszketés, vagy akár bőrviszketés, csalánkiütés, nehéz légzés, köhögés, illetve általánosan fejfájás és fáradékonyság jelentkezik. Ezek nagyon hasonlítanak a megfázás tüneteire, ezért igen fontos a betegség alapos kivizsgálása, és a diagnózis felállítása után a megfelelő kezelés kiválasztása.


Az allergia fokozatai és intenzitása
Az enyhe allergiás nátha maximum egy-két óráig tart, kevés tünettel jár, így gyakran kezelés nélkül is átvészelhető. A betegek legnagyobb része azonban a közepes fokú allergiában szenvedők közé tartozik. Ilyenkor a tünetek több mint 2 órán át tartanak, a mindennapi tevékenységet már zavarják. Jellemző a tartós és kifejezett orrdugulás, amely az alvás szempontjából igen kellemetlen lehet, így gyakori a fáradtságérzet is. Végül a legsúlyosabb fokozat, ha már a mindennapi tevékenységek elvégzését is gátolják a panaszok, és az alvás szinte lehetetlenné válik. Az ebben szenvedőknek már komoly betegségtudata van, az életminőségük is jelentősen romlik.

Az allergiát meggyógyítani nem lehet, csak a tüneteket tudjuk kezelni. Az lenne a kézenfekvő, ha a betegséget okozó allergéneket el lehetne kerülni. Egy pollenben gazdag környékről való elköltözés vagy a kedvenc háziállattól való megválás a tapasztalatok szerint szinte lehetetlen. A házi poratka eltávolítására ugyan vannak módszerek, de ezek folyamatos és kitartó elvégzése mellett is csak csökkenteni lehet a levegőben keringő atkaürüléket.

Az élelmiszer- vagy foglalkozási allergének elkerülése valamivel egyszerűbb. Amennyiben a megelőzésre még sincs lehetőség, gyógyszeres kezelés válik szükségessé. A cél a tünetek megszüntetése a legkisebb gyógyszermennyiséggel, mellékhatások nélkül. Amennyiben a kezelés mellett egy hét után sem múlnak a kellemetlen tünetek, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert további kivizsgálásra és a terápia megváltoztatására lehet szükség. Aki bizonytalan, hogy allergiája van-e, forduljon háziorvosához, vagy jelentkezzen az allergológiai szakrendelésen.

Gyógyszeres kezelés
Az allergia kezelésére az antihisztaminok, szteroidok és hörgőtágítókat tartalmazó orrspray-k, szemcseppek, tabletták alkalmazhatók, vagy megfelelő esetben az immunterápia. Ez utóbbinál egyre nagyobb mennyiségben juttatunk tisztított allergént a szervezetbe, ezért hozzászokik, és az allergiás reakciók végül csökkennek vagy megszűnnek. Az antihisztaminok az allergiás terápia alappillérei, mert a hisztamin kiváltotta tüneteket hatékonyan gátolják. Képesek enyhíteni az orrfolyást, az orrdugulást, a tüsszögést, a viszketést, a szemtüneteket. Némelyiküknek enyhe gyulladáscsökkentő hatása is van, ami hosszú távon előnyös a nyálkahártya-károsodás megelőzése szempontjából. Az újabb generációs antihisztaminok közül a levocetirizin igen gyorsan, már egy órán belül kifejti hatását, és fokozatosan csökkenti a kellemetlen tüneteket. Hatása több mint 24 órán át tart, így elegendő napi egy tablettát bevenni. Ismeretlen eredetű csalánkiütés vagy pollenszezonhoz kötött allergia esetén a tünetek elmúlásával abba lehet hagyni a kezelést, de ha a tünetek kiújulnának, a megszokott módon folytatni kell azt. A levocetirizin hatóanyagot tartalmazó készítmények már 6 éves kortól adhatók, nem okoznak álmosságot, a pihenés szempontjából legkellemetlenebb orrdugulást is hatékonyan csökkentik, ezzel javítva az allergiás beteg életminőségét.

Kapcsolódó cikkek