- Kinevezését követően rögtön belekerült az események sűrűjébe: Brüsszelben az EU-támogatásokról tárgyalt, s a Norvég Civil Alap ügyében is ön írt levelet a szervezet vezetőinek. Lázár János bízta meg vele?

- Igen, de a feladatok nem értek váratlanul, hiszen az elmúlt fél évben is ezen a területen ugyanezekkel az ügyekkel foglalkoztam, csak akkor még helyettes államtitkárként.

- Mi a munkamegosztás a Miniszterelnökséget vezető miniszter és ön között? Lehet azt mondani, hogy amit korábban Lázár János vitt, azokat a feladatokat ön látja el, azaz a miniszter után ön a fejlesztési pénzek felhasználásának egyes számú irányítója?

- Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az európai uniós fejlesztéspolitika végrehajtásának koordinációjáért vagyok felelős.

- Életrajzában olvastam, hogy 2006-tól 2010-ig önkormányzati képviselő, majd társadalmi megbízatású alpolgármester volt Pócsmegyeren. Honnan ez a közéleti aktivitás?

- A 2006-os és 2010-es önkormányzati választások után képviselő, majd alpolgármester lettem Pócsmegyeren, e tisztségemről az összeférhetetlenségi szabályok miatt mondtam le, amikor a Miniszterelnökségre kerültem. Olyan családból származom, amelynek tagjai évszázadokra visszamenően tanítók, lelkészek, orvosok, ügyvédek, országgyűlési képviselők voltak: a közszolgálat iránti elkötelezettség a génjeimben van.

- Egy éles váltással 2012-ben a Miniszterelnökségre került, majd az uniós fejlesztések irányítását is önre bízták. Hogy jött képbe ez a szakterület?

- A miniszterelnökségi megbízatást nem nevezném éles váltásnak, hiszen a frakcióban a képviselők mellett dolgozó kollégák munkáltatója a frakcióvezető, Lázár János volt, akivel akkor már közel két éve dolgoztunk együtt. Más szakterülettel foglalkozó kollégákkal együtt tőle kaptam felkérést arra, hogy folytassuk a munkát a Miniszterelnökségen; ez 2012 nyarán történt. Tavaly a Miniszterelnökséghez került a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete, s ismét Lázár János hívott, hogy vállaljam el az egyik elnökhelyettesi megbízatást. Ő akkor kormánybiztosként vezette az NFÜ-t. Aztán 2013 őszén a kormány úgy döntött, hogy a szervezetet jogutódlással megszünteti, az irányító hatóságokat a szakminisztériumokba, az egyéb, koordinációs szakmai feladatokat ellátó egységeket pedig a Miniszterelnökségbe integrálja. Január elsejével, az új rendszer beindításával egyidejűleg lettem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára.

- Mi a most záruló ciklus mérlege? Buktunk el támogatást?

- A 2007-13 pénzügyi keretét - amely 8200 milliárd forint - mintegy tíz százalékkal túlvállaltuk. Közel 9000 milliárdra van már pénzügyi kötelezettségünk. Jelenleg a kifizetésekre koncentrálunk, hiszen 2000 milliárd forintot kell eljuttatnunk a kedvezményezettekhez az idén.

- És sikerülni fog?

- Ez kormányzati szinten is prioritás. Minden kormányülés azzal kezdődik, hogy a miniszterelnök és a miniszterek meghallgatják, hogyan állunk a kifizetésekkel, mekkora a beérkezett számlaállomány. A 2013-as évben fél év alatt fizettünk ki akkora összeget, mint a 2010 előtti kormányzat három éve alatt. Jelenleg már túlléptük az 5698 milliárd forintot.

- Szakértői becslések szerint változatlanul veszélyben van több százmilliárd forint támogatás.

- Vannak bizonytalanságok a rendszerben, a Brüsszelbe kiküldött 66 nagyprojekt érdemben befolyásolja a pénzek felhasználását. Néhány ügyben még várunk a válaszra. Annyi azonban elmondható, hogy pár útépítési és egészségügyi projekten további módosításokat kell végrehajtanunk.

- Kiküldte már a kormány a 2014-20 közötti időszak 7200 milliárd forintnyi EU-támogatás felhasználására vonatkozó részletes tervét?

- A fejlesztési kereteket rögzítő partnerségi megállapodást és a konkrét fejlesztési terveket tartalmazó operatív programokat is megküldtük az Európai Bizottságnak. Jelenleg a partnerségi megállapodás egyeztetése folyik, várhatóan július közepén Magyarország ismét megküldi az átdolgozott változatot, amelyet a bizottság reményeink szerint nyáron el is fogad. Az operatív programok tárgyalása ezután kezdődik. Mindkét fél elkötelezett a megbeszélések mielőbbi lezárásában, a bizottság és a magyar fél nyáron is - anélkül, hogy szünetet tartana - folyamatosan konzultált a programokról. A fejlesztési terveket széles körben egyeztettük, a beérkezett észrevételeket beépítettük a kiküldött programokba.

- Azért kérdezem, mert két hete robbant a hír, hogy Lázár János lehúzta a budapesti közlekedésfejlesztési projekteket a Brüsszelnek kiküldött listáról. Ehhez képest a kabinet azt mondta, nincsen semmiféle lista. Mi az igazság?

- Közép-Magyarország régió és így Budapest is jelentősen alacsonyabb fejlesztési forrásra jogosult Brüsszeltől a 2014-20-as időszakban, mint korábban, tekintettel arra, hogy gazdasági fejlettségi mutatója meghaladja az uniós átlagot. Ez összhangban van azzal az uniós támogatási elvvel, miszerint a forrásoknak elsősorban a felzárkóztatást, kiegyenlítést kell szolgálniuk, ezért a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére kell irányulniuk. Környezetvédelmi és közlekedési típusú fejlesztésekre azonban továbbra is elérhetőek a Kohéziós Alap forrásai a főváros számára is. Ezek felhasználásáért Budapest is versenybe szállhat, ha jól előkészített, kidolgozott és költség hatékony projektekkel áll elő.

- Mennyi pénzt jelent ez Budapestnek?

- A főváros a városfejlesztési koncepciójában 27 darab 50 millió euró feletti projektet nevesített. Annyi látszik biztosan, hogy 280 milliárd forint a Közép-Magyarországra számára biztosított keret, ennek körülbelül a fele Budapest, Pest megye és Érd településeinek fejlesztésére jut. A másik fele az országos projektek Közép Magyarországi Régió „lábaira" használható fel. Világosan látszik, hogy olyan volumenű budapesti fejlesztések, mint amelyek az elmúlt időszakban megvalósultak, nem kivitelezhetőek a jövőben.

- „Sokkal kevesebb vérszívóval megáldott rendszert szeretnénk létrehozni. Tűzzel, vassal próbálom irtani a pályázatírókat, közbeszerzési tanácsadókat, projektmenedzsereket"- ezt Lázár János mondta. Valóban minden papírmunkát a minisztériumokban végeznek majd? Azaz aki uniós pénzt akar elnyerni, nem kell semmi mást tennie, mint az igényét a megfelelő szaktárcánál jelezni?

- A 2014-20 időszakban egyszerűsíteni akarjuk a kiírások nyelvezetét és az eljárásrendet is. Az a célunk, hogy a pályázónak ne legyen szüksége „tolmácsra", azaz pályázatíró cég közreműködésére. A 8200 milliárd forintnyi támogatásból nagyjából 1000-1300 milliárd forintot vittek el a fejlesztéshez nem kötődő kiadások, mint a pályázatírás költsége, a közjegyzői és ügyvédi díj, a közbeszerzési eljárás ára. Ez felesleges, meg szeretnénk szüntetni. Az új rendszerben bárki önállóan is tudja kezelni a saját anyagait, illetve ha elakad, a Széchenyi Programirodához fordulhat. Az állami szervezet szolgáltatása ingyenes projekttanácsadással bővül annak érdekében, hogy a pályázat kiválasztásától a megírásán át a fenntartási időszakra vonatkozó előírásokig minden adminisztrációs kötelezettségének eleget tudjon tenni a vállalkozó fizetős segítség nélkül. Ha valaki mégis inkább pályázatíró céggel szeretne pályázni, megteheti, ám nem számolhatja el pályázati költségként.

- Térjünk vissza a Norvég Alaphoz. Lát esélyt arra, hogy a norvégokkal való tárgyalás után feloldják a befagyasztott 30 milliárdos alapot?

- Azt gondolom, hogy meg fogunk tudni állapodni. Ahogy a norvég donor kérte, a formai előírásoknak megfelelően az éves értekezleten döntünk a végrehajtási intézményrendszer változásairól, ami reményeink szerint már Norvégia számára is elfogadható lesz.

- És mi a helyzet az Ökotárssal? Miért ez a kormányzati nyomás a civil szervezeten? Osló a Kehi ellenőrzés beszűntetéséhez kötötte a civil alap pénzeinek további folyósítását.

- Szerencsétlenül össze van mosva a két történet. Az, hogy Norvégia nem fogadta el az NFÜ jogutódjaként a Széchenyi Programirodát, s erre tekintettel felfüggesztette a támogatások folyósítását, illetve az Ökotárs pénzosztó tevékenysége. Utóbbival kapcsolatban változatlanul aggályaink vannak, s nem értjük, hogy a donor országok miért nem rendeltek el vizsgálatot, holott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán miniszter levélben többször is tájékoztatták a nemzetközi szervezetet. Szeretnénk meggyőződni arról, hogy az Ökotárs Alapítvány működése, illetve a civil alap forrásainak elosztása a jogszabályokban rögzített módon történik-e. Többször is határozottan kijelentettük, hogy nem a civil szervezetek vegzálása a cél; éppen ellenkezőleg, azt szeretnénk elérni, hogy minden hazai civil szervezet egyenlő esélyekkel indulhasson a Norvég Civil Támogatási Alap forrásaié.

NÉVJEGY
A 35 éves, jogász végzettségű új államtitkár mindig is érdeklődött a közélet, a közszolgálat iránt. Korábban önkormányzati képviselő volt, majd a 2010-es kormányváltás után a Fidesz parlamenti frakciója mellett dolgozott, 2012-től a Miniszterelnökség főosztályvezetője, 2013-tól pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesként tevékenykedett. Ez év elejétől a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként az uniós fejlesztésekért felelt, innen került új pozíciójába.

 

 

Kapcsolódó cikkek