Darák Péter egy szerdai sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: a törvénykezési szünetről jogszabály rendelkezik, de ma is vannak olyan soron kívüli eljárások, amelyeket abban időszakban bírálnak el. Ha szükséges, akkor az Országos Bírósági Hivatal várhatóan intézkedési tervet készít, és sor kerülhet módszertani megbeszélésekre is arról, hogy miként oldható meg szervezési szempontból ezeknek az ügyeknek a tárgyalása - tette hozzá.

A kormány által a parlamentnek benyújtott, végszavazás előtt álló tervezettel kapcsolatban azt mondta: ha elfogadják a törvényt, akkor - a hatályba lépésének időtartamát és a határidőket figyelembe véve - a törvénykezési szünet második felére eshet az az időszak, amikor a bíróságoknak el kell kezdeniük a munkát. (A korábban kialakult gyakorlat szerint július 15-étől augusztus 20-áig tart az ítélkezési szünet.)Darák Péter és a Kúria kollégiumvezetői a legfőbb bírói fórum tevékenységének elmúlt fél évét értékelték a budapesti sajtóbeszélgetésen.

Az elnök egyebek mellett arról beszélt, hogy az európai jogforrások és a jogelvek a mindennapok részévé váltak a Kúria munkájában. Belső adatbázisra hivatkozva ismertette: a Kúria 2012-től 942 olyan határozatot hozott, amelyben szerepel az "európai" kifejezés. A legutóbbi nyolcvan ügyet tanulmányozva például illegális hulladékszállítással, munkaviszony megszüntetésével, versenyügyben történt helyszíni rajtaütéssel, tartózkodási engedéllyel, csődegyezséggel, vámáru-besorolással, előzetes letartóztatással kapcsolatos eljárások voltak köztük.

Az európai és alkotmányos elvek bírói gyakorlatba átültetésénél a Kúria tevékenysége önmagában nem vizsgálható, csak egy olyan négyszögben, amelyben mellette az Európai Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is helyet kap, és egymásra odafigyelve végzi tevékenységét. Erre példa a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban született jogegységi határozat, amely az Európai Bíróságnak a tisztességtelenség vizsgálatával kapcsolatos döntésére alapul - mondta.

A szervezet korszerűsítésével kapcsolatban felidézte a tavaly elfogadott középtávú intézményi stratégiát, és megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint az alsó fokú bíróságokkal való kapcsolattartást tartja a legfontosabbnak. Hangsúlyozta: nemzetközi összehasonlításban a Kúria az egy év körüli eljárási időtartammal az élvonalban foglal helyet, Magyarországon az eljárások gyorsaságát vizsgálva tennivaló az elsőfokú bíróságokon van.A szakmai koncepciókról szólva a határozatszerkesztés optimalizálásáról beszélt, ami informatikai segítséget jelent a bíráknak, hogy egyszerűbb és közérthetőbb határozatok születhessenek.

Az elmúlt fél év tennivalói közül kiemelte a választási jogorvoslatok vizsgálatát, amelynek tapasztalatait összegzik. Ezzel kapcsolatban Kalas Tibor közigazgatási és munkaügyi kollégiumvezető azt mondta: szokványos volt a választási jogorvoslatok elbírálása, mivel döntően a bírói gyakorlatban már ismert típusú jogviták merültek fel. Kiemelte: a korábbi választásokhoz képest egyedül az elbírált ügyek számában volt különbség. Míg 2006-ban és 2010-ben az elbírált jogorvoslati ügyek száma a százat sem érte el, addig ebben az első félévben - a megváltozott hatásköri szabályok miatt - 247 ilyen eljárás volt, amelyből mindössze tíz kapcsolódott az európai parlamenti választáshoz, a többi az országgyűlésihez fűződött.

Kónya István, elnökhelyettes arról beszélt, hogy a Kúria részt vesz a büntetőeljárási törvény kodifikációban, amely ebben a kormányzati ciklusban várható. A csoport feladata, hogy a már korábban meghatározott koncepció alapján konkrét javaslatokat fogalmazzon meg. Ezek között az egyik leglényegesebb pontnak a büntetőeljárási funkciók elhatárolását nevezte. Célként nevezte, hogy az ítélkezés hatékonyabb, időszerűbb, a jogszabály pedig áttekinthetőbb és kezelhetőbb legyen.

Wellmann György, a polgári kollégium vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy az új polgári törvénykönyv hatályba lépésével szükségessé vált az elvi iránymutatások felülvizsgálata. A 178 megvizsgált iránymutatásból 8 jogegységi határozatot, 10 kollégiumi véleményt és 44 iránymutatást találtak továbbra is alkalmazhatónak. Ismertette azt is, hogy a polgári kollégium is részt vesz az új polgári perrendtartásról szóló törvény kidolgozásában, és ebben a kérdésben a koncepciók kidolgozásának szakasza zajlik.

Beszámolt arról is, hogy a polgári kollégiumon belül három joggyakorlat-elemző csoport működik, közülük az egyik - a két másik kollégiummal közösen - a szakértői bizonyítással foglalkozik, a másik kettőt a devizahitelek ügye hívott életre. Az egyik "az érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazhatósága kölcsönszerződéseknél" munkacsoport, a másik pedig a végrehajtások megszüntetésével és korlátozásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Darák Péter a sajtóbeszélgetésen üdvözölte Trócsányi László igazságügyi miniszter programjának azt a részét, amely "a bíróságok holdudvarában" működő szervezetek modernizációját célozza meg, példaként említve a szakértői hálózat áttekintését. Bejelentette: ezekben a kérdésekben hivatalos találkozója is lesz a miniszterrel.

Kapcsolódó cikkek