A kutatás eredményét legjobban szemléltető ábrát vizsgálva a függőleges tengelyen a hagyományos értékektől indulunk. Ide tartozik a vallás fontossága, a szülő-gyermek viszony, a hatalom, s ebből fakadóan ezek az országok általában ellenzik a válást, az abortuszt, az eutanáziát és az öngyilkosságot. Ezzel szemben nemzeti büszkeség és nacionalizmus jellemzi őket. A tengely másik végpontja a szekuláris-racionális értékek dominanciáját jelöli és ennél fogva a liberális elvekhez köthető.

A vízszintes tengelyen a túlélésre fókuszáló értékektől az önmegvalósításig terjed a skála. Előbbi a gazdasági és fizikai biztonság alacsony szintjével magyarázható, utóbbihoz viszont már a környezetvédelem, a nemi egyenlőség, a külföldiek és a homoszexuálisok felé tanúsított tolerancia köthető.

Az ábra különlegessége, hogy ezen tengelyek között ábrázolva a világ országait, élesen elkülöníthetővé válnak például a muszlim és angol nyelvű területek. A kutatók ezzel azt is bemutatják, hogy a nyelvhez és valláshoz hasonlóan milyen sok tényező alakítja a kulturális különbségeket. Amennyiben a fejlődést az életszínvonal emelkedésének, a posztindusztriális tudásalapú társadalom kiépítésének tekintjük, akkor az országok a bal alsó sarokból a jobb felső sarok felé mozognak az ábrán, ami egyszerre jelent eltolódást mindkét tengelyen, tehát mindkét értékcsoport tekintetében.



A muszlim országok közül Marokkó, Jordánia és Banglades példáját tekintve rendre nagyon magas értékeket kapunk a hagyománytisztelet és a túlélés skáláján, míg az angol nyelvet használó Amerika, Kanada és Írország esetében is erős a tradíció szerepe, de azt itt az önkifejezés egészíti ki.

Az ortodox (Oroszország, Bulgária, Ukrajna, Moldova) és a protestáns államok (Svédország, Dánia, Svájc) egyaránt a szekularizáció és a racionalizmus mentén szerveződnek, de míg előbbieknél a túlélés a domináns probléma, utóbbiak az önkifejezésre fektet(het)ik a hangsúlyt.

Inglehart és Welzel 2005-ös könyvükben amellett érvelnek, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés előre meghatározható változásokat hoz a világnézetben. Ezek iránya elsősorban a demokrácia és a modernizáció felé mutat. Az iparosításban a tradicionális értékektől a szekuláris-racionális értékek felé való elmozdulást látják, aminek elsődleges forrása a hatalom és a vallás fogalmainak eltávolodása. A modernizáció folyamatában a posztindusztriális átalakulás az alapbiztonság kérdései helyett az önmegvalósításra tereli a figyelmet.

Christina Sterbenz a Business Insider újságírója. A Siracusai Egyetemen diplomázott újságírásból és közpolitikából. Korábban a Cleveland Scene Magazine-ben publikált

Kapcsolódó cikkek