EU-ukrán társulási egyezmény: milyen hatással lesz Oroszországra?
Figyelő Online
2014.07.12 11:31
EU-ukrán-orosz háromoldalú konzultációt tartottak pénteken Brüsszelben - most először miniszteri szinten - arról, hogy milyen hatással járhat Oroszországra nézve az EU-ukrán társulási megállapodásnak a "mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményről" szóló, június 27-én Brüsszelben aláírt fejezete, illetve hogy miként lehet kezelni az ezzel kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdéseket.
Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter és Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter megbeszélése az unió részéről azt a célt szolgálta, hogy eloszlassák az EU-normákhoz való ukrán igazodást tükröző társulási megállapodás miatti orosz aggodalmakat, amelyek a potenciális ukrajnai orosz piacvesztésre vonatkoznak.
Előzetes tájékoztatás szerint a felek most főként eljárási kérdésekre, nem a tartalmi aggályokra kívántak összpontosítani: a napirenden annak áttekintése szerepelt, hogy milyen konzultációs mechanizmust lehet majd igénybe venni, ha vitás ügyek keletkeznek a kérdéskörrel kapcsolatban.
A tanácskozás után az ukrán és az orosz miniszter nem, csupán az EU-biztos tájékoztatta röviden az újságírókat. Mint közölte, megállapodtak abban, hogy a nyár folyamán szakértői szinten érdemben áttekintik az EU-ukrán szabadkereskedelmi övezet megteremtésének az orosz gazdaságra nézve lehetséges következményeit, és ha vitás kérdések merülnek fel, azok tisztázása érdekében szeptember 12-én újra miniszteri szintű konzultációt tartanak.
Az, hogy az EU beleegyezett az EU-ukrán megállapodással kapcsolatos háromoldalú, politikai szintű konzultációkba, diplomáciai források szerint leginkább Angela Merkel német kancellár ösztönzésére történt, annak érdekében, hogy tompítsák az EU-ukrán megállapodással szembeni, erőteljesen bíráló hangú orosz retorikát.
MTI
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.