A nagy szavakat kereső szakmai elemzések közepette a lényegről leginkább mindenki elfeledkezik: a történelmi siker nagyon is várható volt. Az egész német futballgépezet 2001 óta e felé mutatott.

A németek elsőszámú topcsapata, a Bayern Munich a regnáló világkupa győztes, a Bajnokok Ligája 2013-as győztese. Nem mellékes, hogy a döntőben egy másik német együttest, a Borussia Dortmundot múlta fölül. Azon a meccsen a két csapat összesen 26 játékosa volt potenciális válogatott kerettag. Ez a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő adat a Bundesliga által 2001-ben indított tehetséggondozó rendszernek az eredménye.

A modellváltás oka a 2000-es fiaskó volt, ugyanis a német válogatott abban az évben csúnyán leszerepelt az Európa Bajnokságon. A korosdó és külföldi születésű játékosok helyett tökéletesen más felfogású csapatot akartak látni a döntéshozók, így kötelezték a nagycsapatokat, hogy saját utánpótlás akadémiát működtessenek, majd 2003-ben a nemzeti labdarúgó szövetség (DFB) egy tehetséggondozó rendszert is útnak indított.

A Bundesliga legújabb pénzügyi jelentése szerint a német klubbok több mint 1 milliárd dollárt költöttek ezekre az akadémiákra 2001 óta. S a befektetés megtérült! Müller, a brazilok elleni meccs első gólszerzője még csak 24 éves, akárcsak a két gólt jegyző Toni Kroos - jelenleg mindeketten a Bayern-t erősítik.

A Bundesliga nem alkalmaz megkötéseket a külföldi játékosok számát illetően. (Az orosz futballt épp egy ilyen irányú, patriótának nevezett szabály dönti romokba.) Ugyanakkor garantálják a teret a fiatal játékosok számára azzal, hogy legalább 8 olyan játékosnak kell a keretben szerepelnie, aki 15 és 21 éves kora között egy helyi klubnál edződött és közülük is minden másodiknak legalább 3 évet az adott csapatnál kell eltöltenie.

A strukturaváltás másik fontos eleme a magántőke szabályozása volt. A klubtagoknak és a szurkolóknak mindig legalább abszolút többséggel kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy a távolról érkező befektetők nem diktálhatnak a klubnak. A Bayernhez kötődő Allianz, Audi és Adidas például szintén rendelkezik tulajdonnal, ám a szabály kényszeríti őket a klub értékének növelésére a rövidtávú haszonszerzés helyett. A klubok költségvetésének mindössze 39 százalékát teszi ki a játékosok fizetése, ami messze kedvezőbb, mint az európai átlag, ahol ez az arány közel kétharmad.

Leonid Bershidsky a Bloomberg View újságírója. A berlini szerző Oroszország vezető üzleti napilapjának (Vedomosti), és a slon.ru oldalnak alapítója. A Forbes első oroszországi példányának kiadója.

Kapcsolódó cikkek