Nyoma sem volt nyári munkahelyi lötyögésnek július elején a Széchenyi Tőkealapnál (SZTA). Minden zugban és sarokban folyt egy-egy befektetés véglegesítése. Csuhaj V. Imre igazgatósági elnök is ottjártunkkor írt alá több tucat, a befektetési döntésekhez szükséges dokumentumot.
Az SZTA eddig kevés híján 5 milliárd forintot helyezett ki, további 2,7 milliárdról pedig már igazgatósági támogató döntés született. Ez év végére az előbbi mutató 9 milliárd forintra emelkedhet, amellyel a Széchenyi lesz a legnagyobb kockázati tőkealap Magyarországon. Július közepéig 44 tőkebefektetést hajtottak végre, de a már elbírált, még alá nem írtakkal együtt ez a szám 60-ra rúg. „Szabályaink szerint 2015 végéig 12 milliárd forintra nőhet a kihelyezett összeg, amit szeretnénk is kihasználni" - árulja el Csuhaj V. Imre.
A Széchenyi modellje számos ponton eltér a Jeremie-tőkealapokhoz képest. A legfontosabb ezek közül a hozamelvárás: a Jeremie-befektetőkre jellemző éves 25-40 százalék helyett az SZTA megelégszik 10-12-vel. Ez informatikai és más startupoknál sem megy 15-20 százalék fölé, ami jellemzően fele a Jeremie-alapok tőkeköltségének.
Igaz maga a céltársaság vagy annak vezetése is vállalhatja 3-5 éven belül a Széchenyi tulajdonának kivásárlását, a hozammal növelve. A két konstrukció, azaz a Jeremie (plusz a privát alapok) és az SZTA csomagjai direktben nem összehasonlíthatók, mert más a megközelítés, akárcsak a keretfeltételek.
A tőkealap igyekszik a portfóliócégei közötti szinergiákat kihasználni, a kapcsolatokat megerősíteni. Terveik közt szerepel egészségügyi, fém- és kreatív ipari klaszterek megszervezése. Emellett az egyik befektetési konstrukcióhoz kapcsolódva egy induló vállalkozásokat inkubáló modellt is segítenek.
Az SZTA legalább három évre száll be egy cégbe, a jellemző időtáv 4-5 év, a maximum 5,5. Mindig kisebbségi, jellemzően 30-35 százalékos tulajdonrészt kér, illetve akad kisebb, 20 százalék körüli részesedése is.
További részletek előfizetői hozzáféréssel, vagy a Figyelő 2014/29-ik számában olvashatók, amely július 17-étől, csütörtöktől kapható.
Tőkét adnak sokaknak
Figyelő Online
- Halaska Gábor
2014.07.23 08:00
Év végére a 9 milliárd forintot is elérheti az uniós pénzből működő, állami kezelésű Széchenyi Tőkealap által kihelyezett összeg. Eddig hatvan befekteteési döntést hoztak, de 2015 végére mér 12 milliárdra nőhet a kihelyezés, ami mintegy 90 befektetést jelent majd.
Nyoma sem volt nyári munkahelyi lötyögésnek július elején a Széchenyi Tőkealapnál (SZTA). Minden zugban és sarokban folyt egy-egy befektetés véglegesítése. Csuhaj V. Imre igazgatósági elnök is ottjártunkkor írt alá több tucat, a befektetési döntésekhez szükséges dokumentumot.
Az SZTA eddig kevés híján 5 milliárd forintot helyezett ki, további 2,7 milliárdról pedig már igazgatósági támogató döntés született. Ez év végére az előbbi mutató 9 milliárd forintra emelkedhet, amellyel a Széchenyi lesz a legnagyobb kockázati tőkealap Magyarországon. Július közepéig 44 tőkebefektetést hajtottak végre, de a már elbírált, még alá nem írtakkal együtt ez a szám 60-ra rúg. „Szabályaink szerint 2015 végéig 12 milliárd forintra nőhet a kihelyezett összeg, amit szeretnénk is kihasználni" - árulja el Csuhaj V. Imre.
A Széchenyi modellje számos ponton eltér a Jeremie-tőkealapokhoz képest. A legfontosabb ezek közül a hozamelvárás: a Jeremie-befektetőkre jellemző éves 25-40 százalék helyett az SZTA megelégszik 10-12-vel. Ez informatikai és más startupoknál sem megy 15-20 százalék fölé, ami jellemzően fele a Jeremie-alapok tőkeköltségének.
Igaz maga a céltársaság vagy annak vezetése is vállalhatja 3-5 éven belül a Széchenyi tulajdonának kivásárlását, a hozammal növelve. A két konstrukció, azaz a Jeremie (plusz a privát alapok) és az SZTA csomagjai direktben nem összehasonlíthatók, mert más a megközelítés, akárcsak a keretfeltételek.
A tőkealap igyekszik a portfóliócégei közötti szinergiákat kihasználni, a kapcsolatokat megerősíteni. Terveik közt szerepel egészségügyi, fém- és kreatív ipari klaszterek megszervezése. Emellett az egyik befektetési konstrukcióhoz kapcsolódva egy induló vállalkozásokat inkubáló modellt is segítenek.
Az SZTA legalább három évre száll be egy cégbe, a jellemző időtáv 4-5 év, a maximum 5,5. Mindig kisebbségi, jellemzően 30-35 százalékos tulajdonrészt kér, illetve akad kisebb, 20 százalék körüli részesedése is.
További részletek előfizetői hozzáféréssel, vagy a Figyelő 2014/29-ik számában olvashatók, amely július 17-étől, csütörtöktől kapható.
Kapcsolódó cikkek
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Kiegyezés a székely–holland sörháborúban
Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.Bajban a taxisok réme
Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.Alternatív valóságok
Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.Jönnek az automata áruházak
Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat. 
