Három külgazdasági célt jelölt meg Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszter-helyettese a Magyar Európai Üzleti Tanács mai ülésén. Európai uniós listavezetővé kell tenni Magyarországot az iparnak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásában, az egy főre jutó működőtőkében, valamint az exportnak a GDP-hez való hozzájárulásában. Jó hírrel tudott szolgálni a kormány képviselője, amikor jelezte, hogy már most is az élbolyba tartozunk, miszerint az ipar esetében a ranglista harmadik helyén állunk jelenleg, a működőtőke és az export tekintetében pedig a második pozíciót birtokoljuk.

A célok elérését szerinte három nagy intézkedéscsomag fogja segíteni. Elsőként az ipari rezsicsökkentésről beszélt. Európa nagy versenyhátrányának nevezte, hogy az Egyesült Államokban háromszor olcsóbb az energia, mint az öreg kontinensen. Az iparral kapcsolatban megjegyezte, hogy lehetőség szerint tovább kell folytatni a munkát terhelő adók csökkentését - itt vélhetőleg a személyi jövedelemadóra gondolt. A friss gazdasági mutatószámok alapján örvendetesnek nevezte, hogy az élelmiszeripar kezd felzárkózni a gépipar mellé a húzó ágazat között. Szóba került a kutatás-fejlesztés is, mint az ipari bővülés egyik motorja: erre a célra az új, hétéves uniós költségvetési ciklusban a korábbi dupláját, vagyis 706 milliárd forintot kíván fordítani a kormány.

Fontosnak nevezte még a duális képzést is, a tervek szerint hétezer új tanulóhely jöhet létre.

A másik nagy csomag a stratégiai megállapodásoké, melyet folytatni kívánnak: a következő hetekben négy új céggel szentesítik a megállapodást. Az ebben részt vevő - és eddig részt vett - exportáló cégek a GDP 82,3 százalékát állítják elő, vagyis kis nyitott gazdaságként elengedhetetlen a kivitel szerepének erősítése. A kormány 2018-ra az export harmadát már az unión kívüli országokba szeretné eljuttatni. Szijjártó hangsúlyozta, hogy jelenleg az export háromnegyedét mindösszesen 850 cég bonyolítja, ezért az exportképes kkv-k jelenleg 2-3 ezres körét belátható időn belül 12 ezerre kell bővíteni.
Harmadik elemként pedig a külgazdasági rendszer korszerűsítéséről beszélt.

A külpolitika nem cél, hanem eszköz - jelentette ki a miniszter-helyettes. Ennek rendelik alá az intézményhálózat átalakítását, így a jövőben a külgazdasági tárca alá fog tartozni az eddig az NGM felügyelte Eximbank, valamint más gazdától ide kerülnek a kereskedőházak, illetve a külgazdasági feladatokat ellátó HITA is. Az új funkciókkal felruházott kereskedőházak számát az év végére 25-re kívánják emelni. A külügyi offenzíva jegyében új nagykövetség nyílik Ecuadorban, Mongóliában.

Szijjártó egyetértéssel idézte a tanács éves jelentéséből azt a megállapítást, mely szerint új szemléletre van szükség, a régi gazdasági modellek nem alkalmasak arra, hogy minden körülmények között megfelelően tudják támogatni a társadalmi folyamatokat. A miniszter-helyettes megemlítette, hogy „a sokak által lenézett" unortodox megoldásokkal 2013-ra sikerült elérni egy növekedési fordulatot, ami 2014-re tartós növekedési pályát eredményezett.

A tanácsot alkotó nagy cégek képviselőihez fordulva beszélt arról, hogy az itteni befektetési döntések meghozatalakor nyilván fontos szempont az ország pénzügyi stabilitása, ezért is törekedik a kormány továbbra is az államadósság csökkentésére, a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartására. „Fenntartható, inkluzív növekedés kell, melynek a jelei már látszanak" - jelentette ki.

Kapcsolódó cikkek