Az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács úgy határozott, tovább kell bővíteni azok körét a büntetendők listáján, akik Ukrajna területi egységét, szuverenitását vagy függetlenségét fenyegetik.

A testület döntése szerint a külügyminiszterek feladata lesz kidolgozni, pontosan milyen büntetőintézkedéseket lehet majd bevezetni szinte bárki ellen, aki anyagilag vagy pénzügyileg támogatja Ukrajna területi egységének, szuverenitásának vagy függetlenségének veszélyeztetését.Az unió márciusban úgy döntött, hogy három lépcsőben helyez kilátásba szankciókat Moszkvával szemben. Első lépésben a kétoldalú csúcstalálkozókat és a napi szintű politikai együttműködést függesztették fel, lemondták az EU-Oroszország csúcstalálkozót, később a világ legfejlettebb 7 állama kizárta a G8-csoportból Oroszországot, az eredetileg Szocsiba tervezett G8-csúcsot pedig Brüsszelben tartották meg. Második fázisként az Európai Unió listákat állított össze, hogy vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtsa azokat, akiket felelősnek tekint Ukrajna destabilizálásában, az ország függetlenségének, szuverenitásának, területi egységének veszélyeztetésben, megsértésében.

Majd a szankcióval sújthatók körét az ilyennek ítélt szervezetekre, vállalatokra, jogi személyekre is kiterjesztették. Ezt nevezték uniós diplomaták "2+" fázisnak. Ezek alapján összesen 72 ember ellen rendelt el az Európai Unió szankciókat, és két krími cég vagyonát fagyasztotta be.A mostani döntés értelmében azokra az "entitásokra" is ki lehet majd szabni büntetőintézkedéseket, amelyek anyagilag vagy pénzügyileg támogatják a felelősöket, akár Oroszországban, akár máshol. Emellett az állam- illetve kormányfők azt is kérték a külügyminiszterektől, hogy fontolják meg, bevezethetők-e szankciók azok ellen, akik a Krím elcsatolásáért vagy Kelet-Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat támogatnak. Ezt, ha úgy tetszik, a szankciók "2++" fázisa.

Mindeközben az egész brüsszeli sajtó azt fejtegeti, mikor jön el a kilátásba helyezett szankciók harmadik köre, a mélyreható és széles körű gazdasági büntetőintézkedések bevezetésének ideje, illetve mit kell Oroszországnak elkövetnie, hogy az EU elszánja magát erre. Ez diplomaták szerint a totális gazdasági háborúval volna egyenlő. Orbán Viktor magyar kormányfő a szerda csúcs előtt úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja ilyen lépések megtételét, a szankcióknak a második fázisban kell maradniuk.Diplomaták ugyanakkor a csúcstalálkozó előtt arra figyelmeztettek, egyáltalán nem biztos, hogy a szankciók második és harmadik köre között éles a határvonal. Döntöttek például az állam- illetve kormányfők arról is, hogy az Európai Beruházási Banknak le kell állítani új orosz projektek finanszírozásának jóváhagyását, az uniós tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgató tanácsában is összehangolják tevékenységüket, ugyanennek elérésére.

Ezen kívül az Európai Bizottságnak is felül kell vizsgálnia az EU és Oroszország közötti gyakorlati együttműködés projektjeit, és a közvetlen határ menti együttműködés valamint a civil szféra támogatásainak kivételével minden projektet fel kell függesszen. Herman Van Rompuy úgy fogalmazott, hogy ezekkel a döntésekkel az állam- illetve kormányfők behúzták a féket az európai adófizetők pénzének Oroszországba áramoltatásában.Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően úgy nyilatkozott: Oroszország az unió egyetlen elvárását sem teljesítette, a most elhatározott intézkedések pedig már a gazdasági szférát is érintik.

Kapcsolódó cikkek