A közlemény szerint a kormány 55 millió eurót fizet a bankért. A BayernLB ugyanakkor elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását. Az ügyletet a tervek szerint szeptemberig véglegesítik. Az MKB Bank értékesítése "nagy megkönnyebbülés" - idézték a közleményben Johannes-Jörg Rieglert, a bajor állam többségi tulajdonában lévő bank igazgatótanácsának elnökét. A magyar leányvállalat értékesítése "a múlt egy terhétől" szabadítja meg a társaságot - tette hozzá Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki kiemelte, hogy "kemény, de fair" tárgyalásokat folytattak az MKB Bank sorsáról.

A megállapodással "lezártuk a magyar fejezetet" - mondta Söder.

A BayernLB 1994-ben szerzett tulajdonrészt az MKB Bankban, és a legutóbbi, 2014 februári kimutatás szerint egy részvény híján a bank 100 százalékos tulajdonosa.

A bajor állam 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a BayernLB-t a 2008-ban elmélyült világméretű pénzügyi válságból. Az Európai Bizottság egy sor intézkedést, köztük a magyar leányvállalat értékesítését írta elő az állami támogatás ellentételezésére.

Az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell magyar leányvállalatát.

NGM: ismét hazai kezekben az MKB
A bajor tulajdonos az MKB részvényeinek 99,9 százalékát eladja a magyar államnak - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium a Figyelőhöz eljuttatott közleményében. A német tulajdonos vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a bankban, ez Varga Mihály szerint azt jelenti, hogy a magyar adófizetőknek nem kerül semmibe a bank megvásárlása.

Az NGM szerint a magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt.

A folyamatok felismerése és megértése egy felelős kormányt új stratégia kidolgozására kötelez, ezért a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban.

Ebbe a stratégiába illeszkedik az a megállapodás, amely a magyar Kormány és a Bayerische Landesbank között született. Az 55 millió eurós vételár nem jelent jelentős költségvetési terhet. Régóta tudható volt, hogy az MKB eladó. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében a bajor tulajdonos vállalta, hogy 2016-ig megválik a banktól. A Kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése - írja az NGM.

Komoly veszteség 2013-ban
Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint 6 milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján pedig 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet. (A két eredmény közötti eltérést - a hitelintézet tőkehelyzetének megerősítésére szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag részének számító - rendkívüli tétel okozta.) Az MKB közlése szerint a 2013-as eredményben meghatározó szerepet játszottak a külföldi leányvállalatok értékesítése miatti egyszeri ráfordítások, a megnövekedett és előre nem tervezhető banki adók és illetékek, az év közbeni kormányzati intézkedések eredményrontó hatásai, továbbá a banki működés szempontjából továbbra sem kedvező gazdasági és politikai környezet tovagyűrűző hatásai.

Az MKB adózás előtti vesztesége 2012-ben a konszolidált IFRS szerint 89,182 milliárd, a magyar szabályok alapján 88,122 milliárd forint volt.

A bank főtulajdonosa, a BayernLB több lépcsőben összesen mintegy 670 millió euró értékű tőkeemelést hajtott végre. A tőkejuttatás egyik eleme zártkörű alaptőke-emelés volt 80 milliárd forint értékben, amelyet január 27-én jelentett be a magyarországi hitelintézet. A tőkerendezés fennmaradó része egyéb, kombinált eszközök alkalmazásával történt.

A tőkejuttatás célja részben a 2013-as veszteségek miatti tőkeszükséglet pótlása, részben pedig a 2014. januártól szigorodó felügyeleti előírásoknak történő megfelelés volt.Az MKB szerint a középtávú stratégia eredményességét mutatja, hogy a core banki tevékenységek - különösen a számlavezetéshez kapcsolódó és a befektetési szolgáltatások - még a kedvezőtlen környezetben is pozitív irányba mozdultak el. A core banki üzletágak bevételtermelő képessége tovább nőtt, az elmúlt évben is meghaladva a tervezettet.

Tovább javult a bank önfinanszírozó képessége: a hitel/elsődlegeses források mutató 110 százalékra mérséklődött. Az IFRS-adatok szerint a bank mérlegfőösszege tavaly 24 százalékkal csökkent és 2013 végén 1962,1 milliárd forintot tett ki. A hitelek állománya 24 százalékkal 1260,3 milliárd forintra, a betéteké 25 százalékkal 1179,1 milliárd forintra mérséklődött. A magyar számviteli szabályok szerinti adatok kisebb mértékű zsugorodást jeleznek: a mérlegfőösszeg 18, a hitelek 14, a betétek 6 százalékkal csökkentek.

A banki különadók az IFRS-kimutatások szerint 18,119 milliárd forinttal rontották 2013-ban az eredményt, a hitelek után elszámolt értékvesztés 98,964 milliárd, a tőkebefektetések után elszámolt ráfordítás 29,599 milliárd forint volt.

Kapcsolódó cikkek