A parlamenti választást követő hónapokban a Fidesznek 4 százalékponttal magasabb volt a támogatottsága, mint azt megelőzően. Ismert jelenségnek lehettünk tanúi, a választáson győztes párt vonzóvá vált olyanok számára is, akik nem rájuk szavaztak. A kormánypárt mögé májusban, júniusban olyan választópolgárok sorakoztak fel, akik április 6-án nem vettek részt a szavazáson. A Fidesz melletti elköteleződésük azonban ideiglenes volt, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak. A párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni s további 26 százalékuk is valószínűsíti ezt.
A Jobbik megőrizte szavazóit, mostani támogatói azokból és csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat. A nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevőnek, s 22 százalékuk tartja ezt valószínűnek.
A parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok. A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a Demokratikus Koalíciót preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt-PM-et. A három párt aktivitási szintje megközelítőleg azonos, az MSZP és az Együtt-PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevőnek (a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék közötti).
Az LMP körül nem történtek jelentős választói mozgások, április 6-i táboruk kilenctizedét megtartották: a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, pótlásuk a parlamenti választástól távolmaradók köréből történt. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követőik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínű voksoló.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.