A közösségi fogyasztás, azaz a főként okostelefonokhoz kötődő, helyadatokra és/vagy online ismeretségi hálókra épülő üzleti modell mára minimum 2 milliárd dolláros (több mint 450 milliárd forintos) forgalmú globális iparággá nőtte ki magát.

Itt minden a javak megosztásáról szól. A felhasználók gyakorlatilag bármit kibérelhetnek, bérbe adhatnak, kölcsönvehetnek, legyen szó botmixerről, autóról vagy ingatlanról.

Kihasználatlan erőforrások

„A közösségi fogyasztás gazdasági tekintetben nem más, mint az elmúlt évtizedekben ki- és felnevelt fogyasztói társadalom túlfogyasztásaiból fakadó kihasználatlan erőforrások megosztása" - mondja az új modellről Dén Mátyás András, az egyebek mellett mobilalkalmazás-fejlesztéssel és tanácsadással foglalkozó Opinion Leaders Kft. ügyvezetője.

Szerinte társadalmilag is nagyon örvendetes, hogy az állítólag elszigetelő, elmagányosító informatika, az internet-, illetve hálózati alapú alkalmazások valósítják ezt meg, miközben összehozzák az embereket valamilyen közös érdekeltség kapcsán.

Az új óriások

A közösségi fogyasztás modelljét a világon több száz cég alkalmazza sikerrel, köztük olyan sok millió vagy éppen több milliárd dolláros vállalkozások, mint a szállodáknak fejfájást okozó Airbnb, a városok taxisaival hadban álló Uber, a lakáséttermeket vendégekkel megtöltő EatWith vagy éppen az otthoni wifit megosztó Fon.

A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap július 31-én megjelent, idei 31. lapszámában.

Kapcsolódó cikkek