A közösségi fogyasztásban az elmúlt évek egyik legnagyobb sikertörténete a 2008-ban startolt Airbnb, amelynek lényege, hogy az oldalon regisztrált tagok üresen álló ingatlanjaikat bérbe adhatják hosszabb-rövidebb időre.

A felhasználók maguk árazzák be az ingatlanokat, a bérleti díj 3 százaléka a portálé. Jelenleg 192 ország 35 ezer városából 2,1 millió felhasználóval büszkélkedhet az oldal. A felhasználók számát tekintve 250 százalékos növekedést ért el tavaly, amikor a tranzakciókból félmilliárd dollár bevétele keletkezett.

Fővárosi kínálat

Budapesten is több ezer kiadó lakás és szoba várja az Airbnb-n a turistákat, akik árat és elhelyezkedést tekintve is széles kínálatból válogathatnak. Bérelhetnek szobát 4000 forintért a VII. kerületben, de kivehetnek akár egy luxuslakást is a XIII.-ban, 189 ezer forintos éjszakánkénti áron.

Brazíliában jóval nagyobb a kínálat, ott ugyanis a foci-vb előtt rájöttek, hogy elégtelen a szállodák kapacitása a várható igényekhez képest. Így kifejezetten bátorították az embereket, hogy adják ki lakásukat az Airbnb-n keresztül. Ez olyannyira meghallgatásra talált, hogy még a futballsztár Ronaldinho villáját is ki lehetett bérelni egy napra potom 3,5 millió forintnak megfelelő összegért. Erre egyébként most is lehetőség van.

A szállodák ellenzik

Máshol azonban nem fogadják a céget ilyen lelkesen. A hoteltulajdonosok számos európai nagyvárosban lobbiznak az önkormányzatnál, hogy regulázzák meg az újfajta konkurenciát, ami elcsábítja előlük a vendégeket.

A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap július 31-én megjelent, idei 31. lapszámában.

Kapcsolódó cikkek