A DESERTEC alapítvány tanulmánya alapján az európai energiaellátás közel 20 százaléka fedezető lenne Afrika sivatagos területeinek energetikai hasznosításával. A tervek szerint a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) országok területére koncentrált napenergia termelő egységek (CSP) telepítésére kerülhet sor. A megtermelt áramot magasfeszültségű vezetékeken keresztül szállítanák az Európai Unió területére.

Szükség van az emisszió mentes villamos energiára
Európa rendkívül szigorú emissziós követelményeket állított fel az elmúlt években a klímaváltozás elleni harc érdekében.
Miközben Európa-szerte egyelőre tisztázatlan a nukleáris illetve fosszilis energia jövője, az biztos, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd. A legfőbb indok a szél és napenergia ellen, hogy nem biztosítanak álladó szolgáltatást. Továbbá a zöld létesítmények modern és drága alkatrészekből épülnek fel, így a szén- és gázüzemű erőművek költséghatékonyságával nem képesek versenyezni.

A koncentrált napenergia
Az ideális technológia állandó, skálázható, kiszámítható és kizárólag megújuló energiaforrásból származó villamos energiát biztosít. A koncentrált technika során a fényvisszaverő felületeket egy szűk pontra fókuszálják, ahol a napsugarak folyadékot hevítenek. Innentől hagyományos erőműként funkcionál, tehát a vízből előbb gőz, később a turbinák által ¬elektromosság keletkezik. A rendszer óriási előnye, hogy a folyadék az éjszaka jelentős részében megtartja hőmérsékletét, emiatt majdnem folyamatosnak mondható az áramtermelés.

A valóságban viszont a legnagyobb hátrányt az jelenti, hogy a CSP elemek gyakorlatilag csak felhőtlen időjárás mellett képesek üzemelni. A sivatagi szárazság kedvez a kevés felhőzet kialakulásához, ezenkívül olcsó földterületeket kínálnak a lakatlan homokdűnék.

Gazdasági, technológiai és politikai megvalósíthatóság
A koncentrált napenergia már bevált technológia. Spanyolország 2300 MW, az USA 1435 MW áramot nyer évente a rendszerből. Emellett rohamosan terjed Kínában, Indiában, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten is.

Gazdasági szempontból már kissé árnyaltabb az összkép. A koncentrált napenergia jelenleg négyszer-ötször költségesebb, mint a fosszilis alternatívák. A CSP-hez köthető befektetések 98 százaléka eddig mindig valamilyen társadalmi összefogás révén született meg. A szén-dioxid kibocsátás szankcionálása és a CSP befektetések támogatása bizonyára ösztönzőleg hatna a befektetési hajlamra is.

Egy nemrégiben publikált tanulmány a WITCH integrált becslési modellt alkalmazva felel a kérdésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy a technológia széleskörű elterjedése csak 2050 után lesz először gazdaságos. Az évszázad első felében elsősorban az olcsóbb, ám a szén-dioxid kibocsátás szempontjából előnyösebb kőolaj és földgáz alapú megoldások fognak dominálni. A nukleáris, és fosszilis erőművek korlátozásával a zöld megoldások felé irányítják a befektetések és kutatások fókuszát.

A tanulmány alapján Európa legkorábban 2035-40 között kezdhet áramot importálni a MENA országokból. A következő évek az energia árának további csökkenését hozzák, emiatt Európa egyre jobban növelni fogja a MENA országoktól megvásárolt mennyiséget. A szennyező erőművek korlátozásának függvényében Európában 18 és 46 százalék között várható az újfajta megújuló energiaforrás térhódítása.

Geo-politikai szempontból a legfőbb aggály, hogy a kevés szereplős piac a magas árak miatt jelenthet kockázatot, emellett a transz-mediterrán hálózat még tovább roncsolja Európa energiafüggetlenségét.

Fontos észben tartani, hogy a keresletet és a kínálatot állandóan egyensúlyban kell tartani, ugyanis a rendszer egy esetleges egyensúlytalansági állapot során könnyen meghibásodhat és több millió háztartás maradna elektromosság nélkül.
A sivatagi energiaforrás kiaknázását nem technológiai vagy gazdasági eredetű akadályok hátráltatják. Sokkal inkább a geo-politikai megfontolások. Jelenleg az európai nemzetközi ügyek között nem élvez prioritást a koncentrált napenergia kérdése, ami talán a legnagyobb hátráltató tényező a teljesen szén-dioxid mentes gazdasági jövő elérésében.

Emanuele Massetti a Georgia Institute of Technology közgazdász professzora.
Elena Claire Ricci a Milánói Egyetem kutatója.

 

Kapcsolódó cikkek