A bankok ugyan közvetlen árfolyam-kockázatot nem futnak, de mivel a legtöbb devizás ügyfél (hitelfelvevő) és a legtöbb bank nem kezelte kellően az árfolyam-kockázatot, így a bank számára az ügyfél árfolyam-kockázatából továbbra is veszteség lesz. Két okból, egyrészt a romló törlesztés, másrészt a romló fedezetek miatt. Vagyis, ami a hitelfelvevőnek árfolyam-kockázat, nehézség, emelkedő törlesztő-részlet, az a hitelt nyújtónak hamarosan hitelezési kockázat lesz. Minden forintgyengüléssel megnő azok száma, akik képtelenek fizetni korábbi hiteleik megnövekedett törlesztő-részleteit.
Aktuális példával nézzük a fedezet kérdését is. Ha 300 forintról, 320 forintra gyengül a forint az euró ellenében, az erősen rontja a már kihelyezett hitelek minőségét, fedezettségét. Hiszen gyengébb forint mellett egy devizahitel forintban számolt értéke megnő, miközben a fedezetként mögé betolt ingatlan értéke nem változott forintban, erre céltartalékot kell képezni. Ha egy 100 ezer eurós hitel mögött van egy 30 millió forintot érő lakás, akkor 300 forintos eurónál a hitel (30 millió forint) 100 százaléka a fedezet értékének, míg 320 forintos eurónál a hitel már 107 százaléka a fedezetnek, ami céltartalékolást igényel.
Összességében azért az árfolyam mozgása „normál" banki kockázat, mégha esetleg fáj is a bankoknak, de a devizahitelesek megmentése kapcsán már keményebb mondatokat hallottunk.

Devizahitelesek

Álljon itt egy rövid idézet-gyűjtemény a bankároktól: „A Magyar Nemzeti Bank és a politikusok úgy dobálóznak a bankrendszerre mért veszteségekkel, mintha hóember-építő versenyen vennének részt. Itt húszmilliárd, ott százmilliárd, amott háromszáz milliárd" - mondta egy bankár.  „Ameddig a Kúria, amúgy általunk sérelmezett döntését hajtják csak végre, nem lehet egy szavunk sem, működik a jogállam. A közvélemény sem fogja soha azt érezni, hogy most már elég. Pedig, ha jobban belegondolnának az emberek, a pártok, a civil szervezetek, valójában senkinek sem jó, hogy a bankok ellen meg lehet változtatni az elévülési határidőket. Ha rólunk van szó, akkor a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó törvénnyel (ptk) ellentétesen értelmezheti a jogtalan pénzhasználat terheit. De az is egy őrület, hogy állandóan változik, hogy éppen ki és kit ment. van, hogy a devizaalapú lakáshiteleseket, van, hogy bejönnek a képbe a „fogyasztói hitelek", vagyis minden, az autó, a lízing és a forintos hitelek. Végül az sem kizárt, hogy bizonyos esetekben a már lezárt hiteleket is kezelnünk kell.

A bankárok további sérelmeiről részleteket a Figyelő hetilap 2014/33. számában.