A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Statisztikai Tükör című kiadványa világosan megmutatja, hogyan alakultak az ingatlanpiaci árak.

Tovább csökkennek a használt lakások árai

Amennyiben a 2010-hez viszonyított árváltozást vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy bár 2014 első negyedévében egy kismértékű emelkedés mutatkozott a használt lakások áraiban, ez a 2013 utolsó negyedévében bekövetkezett jelentős csökkenést éppen csak kiegyenlíti. 2010 óta - egy rövid ideig tartó megszakítással - folyamatos az ingatlanárak ereszkedése 2012 végéig, azóta pedig stagnálás látható - mondta az adatokat értelmezve Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője.

Ráadásul ez a stagnálás is csak nominális értékben jelent változatlan árakat, ugyanis reálértéken további esésről van szó. Tehát magyarul, ha bankban tartjuk a pénzünket, akkor bár csekély kamatot kapunk utána, de mégis kisebb mértékben veszít értékéből a tőkénk, mint ingatlanpiaci befektetés esetén - tette hozzá.

Habár az új lakások árváltozása némileg más képet mutat - bizonytalan, de kismértékű felfelé araszolás figyelhető meg az elmúlt évek során 2011 harmadik negyedéve óta -, azonban az idei év első negyedévében csökkenés következett be. Balla Ákos ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szerény emelkedés oka elsősorban a készletek csökkenésében keresendő, tehát nem egy biztató fejlemény áll a számok mögött.

Valójában mérséklődik a forgalom is

A lakáspiaci forgalom sem mutat kifejezetten derűs képet, ugyanis az elmúlt évek adatiból az látszik, hogy már hosszú évek óta a stagnálás a jellemző a 2007-2008-as nagy esés után. Balla Ákos ennek kapcsán rámutatott arra az el nem hanyagolható tényre, hogy a lakásállomány, ha nem is nagy mértékben, de évről évre növekszik. A kereslet pedig a használt lakások irányába tolódik, mivel a piacon mind a kínálat, mind a kereslet hiányzik az új lakások esetében.

Ennek az állomány-bővülésnek és kereslet-átrendeződésnek természetes növekedést kellene eredményeznie a használt lakások piacán, vagyis ha csak néhány százalékos emelkedés valósul meg a tranzakciószámban, az még nem a piac élénkülését jelenti, mindössze a természetes bővülés eredménye. Ha viszont ez a természetes növekedés is elmarad (mint ahogyan az történt az elmúlt négy év során), akkor valójában forgalomcsökkenésről beszélhetünk.

Illúziók és bizonytalanság

A fővárosi ingatlanpiacon ugyanakkor vegyes képet lát kibontakozni Balla Ákos. Míg a belvárosi és belbudai, valamint egyes nagyobb presztízsű zöldövezeti kerületekben valóban érezni enyhe áremelkedést, a stagnáló átlagárak alapján arra lehet következtetni, hogy a többi kerületben további árcsökkenésre kerül sor.

Végül azt is megjegyezte, hogy a forgalom nagyságának megítélésekor némi érzékcsalódást okozhat, hogy a stagnáló kereslet az értékesítésre kínált és piacképes ingatlanok számának csökkenésével párosul. Ezáltal aktívabb érzetet sugall az ingatlanpiac, erről azonban a valóságban nincs szó. A csökkenő kínálatot a szakértő szerint a devizahiteles perek miatt kialakul bizonytalan helyzet okozhatja.

Kapcsolódó cikkek