- Elszomorítónak és felháborítónak tartom. De a mi hibánk is, hogy így történhetett. 1989 után, talán némileg érthetően, viszolyogtunk attól, hogy veteránromantikát vigyünk a múltba, és átvegyük a munkásmozgalom régi harcosa szerepet. Különösen Kis János utasított el minden ilyesféle nosztalgiát. Mára azonban eljutottunk a másik végletig: a rendszerváltásban való közreműködést kisajátította a jobboldal és az MSZP-s baloldal. Az persze érthető, hogy a mai politikai élet szereplői némi ellenálló múltat kreálnak maguknak. Nyomasztóbb, hogy a külvilág tudatában is ez a kép alakult ki. Néhány éve egy németországi beszélgetésen az egyébként felkészült újságíró úgy vezette fel a kérdését, hogy Magyarország azért különleges hely, mert ott a rendszerváltást az állampárt hajtotta végre. Azért ez elég messze van az igazságtól.

- Az mennyire növelte a jobboldal esélyeit, hogy sokaknak úgy tűnik - és nemcsak a lövészárok túloldalán -, hogy a liberálisok keveset foglalkoznak a nemzeti kérdésekkel?
- Amikor a Beszélő elindult, Kis János azt mondta, három dolognak minden számban meg kell jelennie: 56-nak, a határon túli magyarok helyzetének és a térség - a szovjet blokk - problémáinak. Mind a három téma következetesen megjelent a szamizdat Beszélőnek mind a 27 számában. Igaz, revíziókövetelés csak egyszer szerepelt, amikor Tamás Gáspár Miklós arról írt, hogy nem abszurd gondolat felvetni bizonyos határkiigazítást. Ezt sokan támadták a Beszélő köreiben is. Mindig hangsúlyoztuk, hogy a kisebbségvédelem emberi jogi kérdés, és nem nemzetiségi vagy nacionalista alapon történik. Mindazonáltal, másokkal ellentétben, Kis János és én azt képviseltük, hogy nekünk azért más a viszonyunk a határon túli magyarokhoz, mint mondjuk a nigériai ibókhoz. Elítéljük az ibókkal szemben elkövetett jogsértéseket, de az erdélyi magyarok sorsa sokkal személyesebb ügy. Megjegyzem, a demokratikus ellenzék szervezte meg az 1980-as évek közepén jogtalanul letartóztatott csehszlovákiai magyar, Duray Miklós védelmét is. Bence György és Hamburger Mihály alakította meg a Duray Bizottságot, más kérdés, hogy a rendszerváltás után Duray egyértelműen jobboldali politikus lett.

További részletek a Figyelő 35. számában!