Míg a közép-európai országok részvénypiacai csak mérsékelten tudtak profitálni a vezető jegybankok rendkívüli kamatcsökkentési és pluszlikviditást biztosító intézkedéseiből, addig az utóbbi években egyre inkább keleti szomszédunkra irányul a régiós kitettséget kereső befektetők figyelme. A térség többi országával ellentétben Romániából inkább a részvénypiacot támogató hírek látnak napvilágot, és szép hozamok alakultak ki az elmúlt két évben. A kormány 2009 óta több megállapodást is kötött az IMF-fel, és nagyszabású, sokszor fájdalmas reformokat hajtott végre, melyek jó része pozitívan hatott a részvénypiacokra.

Hasonlóan a közép-európai régió országaihoz, a GDP-növekedés már évek óta felfelé ível, 3 százalék alatti a költségvetési hiány, és javul a folyó fizetési mérleg egyenlege. Nincs inflációs nyomás, a nemzetközi környezethez hasonlóan a jegybank 3,25 százalékig tudta vágni az alapkamatot, és lefelé vették az irányt a kötvénypiaci hozamok is. A három nagy hitelminősítő közül kettő a befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a román adósságot, egyedül az S&P kivétel, de itt is számítani lehet a felminősítésre.

A részvénypiacon már két éve egymást érik a kibocsátások, melyek jó része mögött az állami tulajdon részbeni értékesítése áll. Ahol a tőkepiacot az állami szereplők lehetőségként értékelik, mint privatizációs eszközt használják, ott a pénzügyi közvetítő rendszer sokat fejlődik, a megfelelő klíma pedig vonzza az új befektetőket. Tőkére pedig nagy szüksége van a román gazdaságnak, a közelmúltban értékesített cégek jelentős része ugyanis az energia- vagy a közműszektorból került ki, ahol nagyarányú modernizációra, fejlesztésre van szükség. Az IMF-megállapodás egyik feltétele a gázár-liberalizáció volt, ami többszöri, jelentős emelés után az ipari fogyasztóknál majdnem teljesen meg is valósult, a lakosságiak esetében pedig 2018-ig folyamatos a konvergencia a piaci árhoz.

A román tőzsde legnagyobb cégei közé tartozó Petrom és Romgaz rendelkezik az országban kitermelt gáz mintegy 50-50 százalékával, így ez az intézkedés elsősorban őket érinti. A Petrom az osztrák OMV többségi tulajdonában van, és majdnem a teljes román olajkitermelésért ő felel, ráadásul a nyersanyagot az olajfinomítójában teljes egészében fel is dolgozzák.

Új projektek a Fekete-tengeren vannak, ahol a jelenlegi kitermelés mellett már mélytengeri kutatások is folynak, de itt csak hosszabb távon lehet számítani kézzelfogható eredményre. A gázár-liberalizáció és a kedvező bányajáradék-szabályozás előnyeit jelenleg kétségkívül élvezik ezek a cégek, de adóemelésekre biztosan számítani kell, ez a közelgő választásokkal lehet összefüggésben. Ezzel a bizonytalansági faktorral együtt is látunk fantáziát a román energiaipari vállalatokban, melyek árazása vonzó a szektortársakéhoz képest.

A Franklin Templeton által menedzselt román kárpótlási alap (Fondul Proprietatea) szintén érdekes befektetés, és a fentiekhez hasonló kitettséget is ad. Jelenleg 58 cégben tulajdonos, melyek közül 20 tőzsdén jegyzett. Ők teszik ki az alap becsült nettó eszközértékének felét, míg a másikat a nem tőzsdei vállalatok és a készpénzállomány. Jelentős a Petrom- és Romgaz-részesedés a portfólión belül, ők felelnek majdnem a teljes tőzsdén jegyzett értékért a Fondul Proprietatea portfóliójában.

A történet arról szól, hogy 4 éve megbízták a Templetont az alap menedzselésével, és a szerződés újabb, immár csak kétéves megújítását a befektetők erős ösztönzőkhöz kötötték. Folyamatosan vezetik parkettre a nem listázott cégeket, hogy a piaci értékítélet alakítsa ki az árazásukat, és adnak el a börzén a már listázottakból. Egyelőre nincsenek új befektetések, a begyűjtött pénzt osztalékfizetésre és részvény-visszavásárlásra fordítják. A jelenlegi árazás szerint a kárpótlási alap árfolyama mintegy 30 százalékkal forog a becsült nettó eszközérték alatt. Ez vonzónak tűnik még azzal együtt is, hogy a parketten nem szereplő vállalatok között sok nem hatékony, nem transzparens is akad.

Természetesen mint minden tőzsdei befektetés, ez is számos makrogazdasági és iparági kockázatot hordoz, de az alapon keresztül jó invesztíció nyílik a román gazdasági növekedés, az energia- és közműipari beruházások meglovagolására. Az egyre több kibocsátás, valamint az új cégek megjelenése növeli a román részvénypiac likviditását, sokszínűségét, és egyre inkább meghatározó szereplője lesz a közép-európai tőzsdéknek. Bár jelenleg még az MSCI Index-besorolásnál, a fejlődő piacok előszobájában (frontier markets) található a román piac, de a további bővülés okot adhat az előrelépésre, ami újabb mérföldkő lesz a fejlődés útján.

Págyi Gergely, a CIB Befektetési Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere

Kapcsolódó cikkek