A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Magyarország is küld katonákat
Figyelő Online
2014.09.02 13:11
Több felajánlást is tesz Magyarország a csütörtökön kezdődő walesi NATO-csúcson az ukrajnai harcok miatt kialakult helyzet kezelésére, így katonákat küld a Baltikumba, javasolja a pápai bázisrepülőtér fejlesztését, és felajánlhatja a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is - írta keddi számában a Magyar Nemzet, meg nem nevezett információira hivatkozva.
Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter kedd délelőtt Twitter-oldalán azt írta: "magyar csapatok a balti országokba és a védelmi költségvetés növelése", majd csatolta a Magyar Nemzet cikkének a linkjét.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Baltikumba még az ősszel száz magyar katona mehet egy NATO-hadgyakorlat keretében, az Oroszország miatt veszélyeztetettnek vélt régió megerősítésére. A NATO pápai bázisrepülőterének fejlesztését a szövetség külügyminiszterei által még júniusban jóváhagyott szövetségi készenléti akcióterv részeként javasolja majd a magyar kormány - fűzték hozzá.
A cikkben kifejtették: a NATO állásfoglalása szerint a Krím Oroszország általi annektálása és az azóta tett orosz katonai lépések biztonsági fenyegetést jelentenek az euroatlanti térségnek, és erre hosszú távú intézkedésekkel kell reagálni. Az akcióterv egyik eleme a NATO gyorsreagálású erőinek megerősítése Európában, ezenkívül új parancsnokságokat és bázisokat akarnak létrehozni az Ukrajnához közeli európai országokban - sorolták. Rámutattak: ez elsősorban a három balti államot, Lengyelországot és Romániát érintheti, továbbá a NATO tervezi a kelet-európai tagállamokban már meglévő katonai bázisainak infrastrukturális megerősítését is. Ennek megvalósításához javasolja Magyarország a szövetség C-17-es szállítógépeinek otthont adó pápai repülőtér fejlesztését - írták.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Magyarország felajánlást tehet arra is, hogy emeli a honvédelmi költségvetést. A NATO-ban eddig a legradikálisabb álláspontot ezzel kapcsolatban a britek fogalmazták meg. Eszerint minden tagállamnak tíz éven belül el kellene érnie, hogy a GDP két százalékát honvédelmi célokra fordítsa, ebből pedig húsz százalékot haditechnikai modernizációra kell költenie - magyarázták.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Baltikumba még az ősszel száz magyar katona mehet egy NATO-hadgyakorlat keretében, az Oroszország miatt veszélyeztetettnek vélt régió megerősítésére. A NATO pápai bázisrepülőterének fejlesztését a szövetség külügyminiszterei által még júniusban jóváhagyott szövetségi készenléti akcióterv részeként javasolja majd a magyar kormány - fűzték hozzá.
A cikkben kifejtették: a NATO állásfoglalása szerint a Krím Oroszország általi annektálása és az azóta tett orosz katonai lépések biztonsági fenyegetést jelentenek az euroatlanti térségnek, és erre hosszú távú intézkedésekkel kell reagálni. Az akcióterv egyik eleme a NATO gyorsreagálású erőinek megerősítése Európában, ezenkívül új parancsnokságokat és bázisokat akarnak létrehozni az Ukrajnához közeli európai országokban - sorolták. Rámutattak: ez elsősorban a három balti államot, Lengyelországot és Romániát érintheti, továbbá a NATO tervezi a kelet-európai tagállamokban már meglévő katonai bázisainak infrastrukturális megerősítését is. Ennek megvalósításához javasolja Magyarország a szövetség C-17-es szállítógépeinek otthont adó pápai repülőtér fejlesztését - írták.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Magyarország felajánlást tehet arra is, hogy emeli a honvédelmi költségvetést. A NATO-ban eddig a legradikálisabb álláspontot ezzel kapcsolatban a britek fogalmazták meg. Eszerint minden tagállamnak tíz éven belül el kellene érnie, hogy a GDP két százalékát honvédelmi célokra fordítsa, ebből pedig húsz százalékot haditechnikai modernizációra kell költenie - magyarázták.
Kapcsolódó cikkek
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
