Az elmúlt évek legalacsonyabbja, mindössze 6 százalék volt tavaly az átlagos adóterhelés a társasági adózásban - ismerteti a Nemzetgazdasági Minisztérium a parlamenthez minap benyújtott zárszámadási törvényjavaslatban. A magyarázatok közt találjuk a korábbi évnél magasabb adóalapot, illetve igénybe vett adókedvezményt.

Az adófizető gazdasági szervezetek összesen 322,5 milliárd forint társasági adót fizettek be 2013-ban a költségvetésbe. Ez volt tehát a nettó hozzájárulásuk ezen a soron a közösségi kiadásokhoz. A befizetett összeg valamelyest meghaladja a tervezettet, viszont közel 20 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbitól. Ez utóbbit okozhatták például az időközben bevezetett kisadók, mint a kata vagy a kita. A vártnál ugyan kevesebben léptek be az új adókba, de ahhoz épp elegen, hogy valamelyest eltérítsék a társasági adófizetést.

Szembetűnő még az adókedvezmények alakulása. Bő 10 milliárd forinttal, egészen pontosan 10,3 milliárddal több adókedvezmény csökkentette ugyanis tavaly a bevételeket, mint 2012-ben. Ez azt jelentette, hogy az előző évben 102,3 milliárd forint nem ragadt bent emiatt a költségvetésben. Miközben 2011-től elvileg kifutott a nagy adókedvezmény hullám. Arról lehet szó, hogy a kormány által egyedileg, egyes beruházásokhoz nyújtott kedvezmények - például autóipari társaságok számára - miatt tapasztalunk mégis növekedést.

Mindent összevetve tavaly tehát 6 százalékos volt az átlagos társasági adóterhelés, miközben az adóalanyoknak 500 millió forint adóalapig 10, fölötte pedig 19 százalékos kulcs szerint kell adózniuk. Az adókedvezmény vélhetően alapvetően néhány nagyobb társaság között oszlik meg, amelyeknek így a tényleges adóterhe minimális lehetett az előző évben.

Ennek fényében kell megvizsgálni, mire lehet számítani a jövő évben, amikor elméletileg egykulcsossá válik a társasági adózás. A kormány még nem nyilatkozott arról, hogy kitart-e ősszel a törvénybe foglalt átalakítás mellett, vagy a költségvetés helyzetére tekintettel elnapolja a lépést. Szakértők szerint erre megvan az esély, de ha mégis megtörténne az egykulcsosítás, akkor valamivel 10 százalék felett állapíthatja meg a kabinet az új adómértéket. Persze vannak erős politikai szempontok is, így például a most 10 százalékkal adózó kis- és középvállalkozói kör felé rossz üzenet lenne egy magasabb adókulcs.

Kapcsolódó cikkek