A világon szinte minden GDP-vel kapcsolatos kutatás támaszkodik a Penn World Table (PWT) becsléseire. Módszertanuk azonban alapvető csúsztatásokra ad lehetőséget. Ennek megértéséhez a blogon először is ismerteti a GDP számolásának módját: ez lényegében minden eladott termékek darabszámának és árának szorzatösszege. A kulcs a használt árak meghatározásában van.

Tegyük föl, hogy Amerikában 100, illetve 10 az értékesített telefonok és az elkészített frizurák száma, melyek ára egységesen 10 dollár, valamint hogy Nigériában a mennyiségek épp fordítva alakulnak (telefonokból 10-et készítenek, míg fodrászhoz 100-an mennek), árak terén viszont a telefon 100-ba, a fodrászat csak 10-be kerül.

Ebben az esetben amerikai árakon számolva az amerikai és a nigériai GDP is 1100 dollár. Nigériai árakon számolva viszont Amerika 10100 dollárra messze megelőzné az afrikai államot, melynek termelése csupán 2000 dollárt tesz így ki. A különbségek oka érthető, hiszen feltevésünk szerint Nigériában drága a telefon, viszont keveset adnak el belőle, míg Amerikában épp fordítva. A konkrét számok kevésbé fontosak, a lényeg, hogy miként lehet elkendőzni egy ekkora különbséget.

Mivel e kettő összehasonlítás közül egyik sem valódibb a másiknál a PWT ármeghatározásakor megpróbálják kiküszöbölni az országok közti különbségeket, ám ebben nem járnak sikerrel. Olyan árakat generálnak az úgynevezett Gheary-Khamis módszerrel, amely figyelembe veszi valamennyi ország árait, ám annak arányában, hogy milyen mértékben járul hozzá az ország termeléséhez. Mivel a fejlett országok általában mindenből többet termelnek, mint a fejlődők, ezért elsősorban az ő árképzésüket tükrözi a végeredmény.

Azaz kínálati oka van annak, hogy a PWT-ben a gazdag országok árstruktúrája szerint alakulnak a GDP-összehasonlítások. Amint a fenti példán láthattuk, ez megemeli a szegényebbek GDP-jét és relatíve közelebb is hozza azt a gazdagokhoz, amivel a távolság lényegesen szűkül. A valós kép valószínűen ennél (jóval) nagyobb távolságot mutatna.

A megoldás az lehet, hogy valamennyi ország GDP-jének összetételét közli a PWT, így már kiolvasható lenne a meglévő adatokban rejlő igazság, bár valós képet az egyes országok jólétéről még így sem kapnánk.

Dietz Vollrath közgazdász, a Houstoni Egyetem docense.

Kapcsolódó cikkek