brusszel


A dinamikus árazás a jövő üzleti fogása

Figyelő Online - Sárvári Balázs
2014.09.03  17:40   
mail
nyomtatás
A hullámzó árak alkalmazása a világhírű Uber „taxialkalmazás" legeredetibb húzása. Egyszerre optimalizálja a piacon a szolgáltatás volumenét és alakítja az igényeknek megfelelően a kínálatot, azaz az elérhető taxik számát - érvel a cég mellett Surowiecki az MIT Technology Review magazin őszi számában.
Az alapítása óta eltelt 4 évben támadások sorát kellett kiállnia az Ubernek, mely közben világhódító útjára indult. A kritikák egy része érthető módon a városvezetések és a versenytársak felől érkeznek, ám felhasználóik is ki vannak akadva a cégre szokatlannak mondott árazásáért („surge pricing"): a kereslet növekedésekor az árak emelkednek a rendszerben, ezért sokan profitéhséggel és a vásárlók kizsákmányolásával vádolják őket.

Valójában egyáltalán nem egyedi az általuk használt árazási technika alapja, melyet a szakirodalom árdiszkriminációnak nevez - elég például a mozikra gondolni, ahol olcsóbban vehetünk jegyet egyes matiné előadásokra, mint az esti filmekre. Az elmúlt évtizedekben a hozamgazdálkodás a légitársaságok, hotelek, autókölcsönzők üzleti modelljeinek részévé vált, a technológiai fejlődés pedig hihetetlenül komplex feladattá emelte azt, lévén elérhetővé vált adatok millióinak elemzése.

Tehát a technika önmagában nem újdonság, az Uber esetében mégis éles ellenállást váltott ki, ami részben annak is köszönhető, hogy kezdetben a cég árazása nem volt tökéletesen átlátható. Másik fő oka (amint azt Daniel Kahneman, Jack Knetsch és Richard Thaler híres, 1986-ban megjelent tanulmányukban bemutatták), hogy a közvélemény méltánytalannak tartja az áremelést hiányos készletek esetén.

A helyzet iróniája azonban, hogy a cég a gazdaságilag lehető legérzékenyebb megoldást használja. Ennek alátámasztására Surowiecki elsőként is megkülönbözteti a valóban profithajhász cégektől az Ubert, esetében ugyanis nem igaz, hogy limitált kapacitással dolgozna, mint például a repülőjáratok, ahol fix az ülések száma.

Túlkereslet esetén a cég algoritmusa olyan árat ad, aminél kiegyenlítődik a kereslet és a kínálat - ez a cég legegyedibb megoldása. Mindez pedig alakítja az elérhető autók számát is, ugyanis a magasabb viteldíjak mellett több autós fogja felajánlani a rendszeren keresztül szabad székeit egy-egy fuvarra. A kereslettel tehát nem csupán az ár emelkedik, de a kínálat is bővül. Az igény növekedésével a rendszer tehát „kitermeli" az azt kielégítő „készletet" is, azaz a közjót mozdítja elő.
James Surowiecki a New Yorker pénzügyi rovatának munkatársa, korábban a Wall Street Journal, és a Slate hasábjain publikálta cikkeit.
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Megújul a Figyelő

Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű gazdasági hetilapja, a Figyelő erősíteni kívánja médiapiaci pozícióját.

Bíróság elé állíthatják Netanjahu feleségét

A rendőrség Sara Netanjahunak, az izraeli miniszterelnök feleségének a bíróság elé állítását javasolja

top200