Ennél is érdekesebb, hogyan teljesít a magyar átlagbér a példának állított olyan „illiberális" rendszerekhez képest, mint az orosz, török, szingapúri, indiai, vagy éppen a kínai. Sajnos ebben az összehasonlításban sincsen sok büszkeségre okunk. A nemzetközi összehasonlításokban az euróban vagy dollárban számolt magyar átlagbér stagnál, ebben szerepe van persze a forint újabb és újabb mélypontokat elérő árfolyamának is. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyártásban dolgozók átlagbére Kína egészében havi bruttó 150 ezer forintnak megfelelő jüan volt tavaly, ám igen nagyok a regionális különbségek. Míg Magyarországon a KSH adatai szerint 2013-ban 230 ezer forint volt az átlagos bruttó havi bér, Kelet-Magyarországon és az Alföldön 182 ezer. De ha a nettó béreket hasonlítjuk össze, még kisebb a különbség: a kínai országos átlagbér 124 ezer forint nettót lát az alkalmazott, a magyarból 150 ezret.

Ráadásul Kínában évente legalább 10 százalékos a növekedés, a Reuters szerint 13 százalék a cél, ennél hazánk rosszabbul teljesít. Míg a 2000-es évek elején a KSH adatai szerint 17 százalékos is volt a bruttó bérnövekedés, addig a válságot követően 2, tavaly 4 százalék volt az emelkedés. Igaz, Kínában többet dolgozik egy munkás a fizetéséért, 12 óra az átlag az Európában bevett napi 8 helyett. Oroszországról nehezebb megbízható adatokat találni, a statisztikai hivatal szerint 27 ezer rubel, mai árfolyamon 176 ezer forint volt 2012-ben az átlagbér. Óriásiak viszont a különbségek az országon belül: Moszkvában 54 ezer rubel az átlag, a legszegényebb területeken 14 ezer.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!

Kapcsolódó cikkek