Hogyan lesz egy ötvenes években alapított kicsi, egykor csak a keleti piacokat kiszolgáló műbőrgyárból a világpiacon jelen lévő, még a londoni olimpia megnyitójára a Wembley Stadionba is speciális padlóburkolatot szállító exportcég? Erről ma a legtöbbet Jancsó Péter elnök-vezérigazgató tud mesélni, de a múltba révedés helyett inkább előretekintő típus. (A friss fejlemények kapcsán a vele készült interjúnkat lásd a hetilap 54. oldalán.)

Jancsó Péter mindenesetre a Magyarországon középcégnek, világszinten pedig kisebb gyártónak számító Graboplast csónakját az 1998-as orosz, majd az egy évtizeddel későbbi pénzügyi válság ellenére a vízfelszínen tudta tartani. Ha ehhez tőzsdei kivonulás kellett 2001-ben, akkor azt is meglépték, képesek volatak feladni a nagy lakásburkoló gyárcsoportról szóló közép-európai álmokat.  Persze 2008 vége előtt már látszott, hogy a profitszintek zsugorodnak. Bár a Graboplast ma már termelésének 93 százalékát exportálja, a kis profittartalmú, de a terjedelmes, súlyos tömegpadlók (parketták, PVC-padlók) nem szállíthatók akárhová. Nem így az olyan különleges és jóval drágább speciális burkolóanyagok, amelyeket például sportlétesítményekben (lásd Wembley Stadion), kórházakban és rendelőkben, iskolákban, bérirodaházakban vagy éppen tömegközlekedési járművekben használnak.


Az elmúlt évtized, amelyet a nyilvánosság elől háttérbe húzódva töltött a vállalat, éppen arról szólt, hogy nem csupán a tapéta-, a szőnyeg-, a műbőr- és a lakástextilgyártást szüntették meg vagy értékesítették, hanem a mindig is fő profilt jelentő padlókészítést is alaposan átalakították. Az eredeti 80-ról mára 50 százalék alá csökkent a tömeggyártású lakossági padlóburkolatok aránya.
A győri központú, jelenleg 80 százalékban a Wallis-csoporthoz, illetve Veres Tiborhoz köthető cég lehet, hogy újra a reflektorfénybe kerül, és bevezeti részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére. (A társaság fennmaradó 20 százaléka Jancsó Péter és néhány vezetőtársa kezében van.) A fő törekvés most az egyedi padlóburkolók manapság kibontakozó legújabb szegmensének megcélzása.

A legfontosabb kérdés azonban nyitott: lehetséges, hogy tőzsdén, részben kis- és nagybefektetőknek történő részvényeladással vagy pedig kockázati vagy más befektetési alap bevonásával teremtik elő a szükséges 2-3 milliárd forintot. A tőzsdei választékból marad a magyar opció. Ugyanakkor nemcsak nagyobb alapokkal tárgyalnak, hanem külföldi befektetőkkel is. Az nyrt.-vé alakulást mindenesetre eldöntötték, és a tulajdonosok is készek a cég kisebbségi részéről lemondani.

A Graboplast számokban

Tavaly a Graboplast Zrt. 16,92 milliárd forintos árbevételt ért el. A győri székhelyű vállalat üzemi eredménye közel 754 milliós volt, míg a tőzsdén előszeretettel használt EBITDA mutató (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 1,83 milliárd forintra rúgott. A cég adózott eredménye tavaly közel 649 millió forint volt. A világ 55 országába szállító, 93 százalékban exportra termelő vállalat már harmadik éve tartós növekedési pályán van: 2012-ben 16,3 milliárd forint körüli árbevétel mellett 900 millióhoz közelítő adózás előtti eredményt értek el.

A teljes cikket a Figyelő hetilap 2014/36-ik számában olvashatja el.

Kapcsolódó cikkek