A TNS-BMRB, az egyik legrégebbi, regionális felmérésekre szakosodott brit közvélemény-kutató cég kedden Glasgowban ismertetett vizsgálata szerint a teljes lakossági mintán belül jelenleg 39 százalék voksolna arra, hogy Skócia maradjon a brit unió tagja; 38 százalék a függetlenségre adná szavazatát a jövő csütörtöki népszavazáson, 23 százalék viszont egyelőre nem döntött.

A függetlenséget elvetők aránya egy hónapja még 45 százalék volt, az elszakadást pártolóké 32 százalék.

A TNS glasgowi központjában tartott sajtótájékoztatón a vizsgálatot végző szakértők hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a részvételüket biztosra ígérők körében jelenleg pontosan egyenlő, egyaránt 41 százalékos a két tábor támogatottsága. Egy hónapja ebben a körben még 46 százaléknyian támogatták a brit unió fennmaradását és 38 százalék mondta azt, hogy Skócia függetlenségére kíván szavazni.

A TNS tájékoztatása szerint a magukat biztos szavazóknak mondók között is nőtt - egy hónap alatt 16 százalékról 18 százalékra - azok aránya, akik még nem döntöttek arról, hogy melyik oldalra adják voksukat. A cég számításai szerint ez azt jelenti, hogy jelenleg hozzávetőleg 600 ezer azoknak a skót választóknak a száma, akik részt akarnak venni a szeptember 18-ára kiírt referendumon, ám még nem tudják, hogy igennel vagy nemmel szavaznak-e a skót függetlenségre.
Tom Costley, a TNS skóciai tagozatának igazgatója a felmérés érdekes vonásaként emelte ki, hogy a vizsgálatba bevont teljes választói mintán belül - függetlenül az egyéni voksolási szándéktól - jelentős relatív többségben vannak azok, akik szerint a népszavazáson a függetlenséget elvetők győznek. A válaszadók 45 százaléka jósolta ezt, és csak 31 százalékuk vélekedett úgy, hogy az elszakadást pártolóknak nagyobbak a győzelmi esélyeik.

A két táboron belül a függetlenségellenes szavazók a derűlátóbbak: körükben 70 százalék bízik a győzelemben; a skót függetlenség híveinek 56 százaléka mondta azt, hogy az "igen" voksok többségére számít.

Tom Costley szerint ennek ellenére a felmérés eredménye most már túl szoros ahhoz, hogy biztonsággal meg lehessen jósolni a jövő csütörtöki népszavazás eredményét.

A függetlenséget elvetők a kampány kezdete óta biztos - rendszerint kétszámjegyű - támogatottsági előnyben voltak egészen a legutóbbi időszakig, amikor az összes brit közvélemény-kutató cég a különbség hirtelen szűkülését kezdte mérni.

A hétvégén a YouGov - a kampányidőszak kezdete óta elsőként - már a függetlenségpártiak minimális előnyét mutatta ki. A világszerte komoly feltűnést keltő eredményt a font és a skót nagyvállalatok részvényárfolyamai is komolyan megszenvedték a hét elején, jelezve, hogy a piaci szereplők nem rokonszenveznek Skócia elszakadásának kilátásával.

A három fő brit politikai párt - a konzervatívok, a velük koalícióban kormányzó liberálisok és az ellenzéki Munkáspárt - egybehangzóan további nagyszabású hatalmi és hatásköri decentralizációt ígért Skóciának a függetlenség elvetése esetére. A függetlenségpárti Yes Scotland kampánycsoport keddi nyilatkozata szerint e gesztusok csak azt jelzik, hogy a függetlenségellenes erők "teljes pánikban vannak" alig több mint egy héttel a népszavazás előtt.

Elkezdték kivonni a tőkét Skóciából
Jelentős tőkekivonás kezdődött a skót gazdaságból a függetlenségpárti erők látványos előretörése nyomán - írta a szerdai Financial Times.

A brit gazdasági napilap szerint az alapkezelők, a nyugdíjalapok és más pénzügyi szolgáltatók máris fontmilliárdokat telepítettek át főleg Angliába a jövő csütörtöki skóciai népszavazás közeledtével, mivel tartanak a függetlenséget pártolók esetleges győzelmének pénzügyi következményeitől.

A Financial Timesnak a Multrees Investors Services nevű vagyonkezelő vezérigazgatója, Chris Fisher elmondta, hogy csak az ő cége több százmillió fontot vont ki Skóciából intézményi ügyfelei nevében.

"Ha a mi ügyfeleink ezt teszik, akkor más pénzügyi szolgáltatók is így cselekszenek" - fogalmazott Fisher.

A királynő nem aggódik
Határozottan cáfolta a brit királyi ház azokat a sajtóértesüléseket, hogy II. Erzsébet királynő komoly aggodalmának adott volna hangot a jövő heti skóciai függetlenségi népszavazás kimenetelével kapcsolatban, vagy bármiféle egyéb módon befolyásolni kívánná a referendumot.

A Buckingham-palota - az uralkodó első számú londoni rezidenciája - által kedden késő este nyilvánosságra hozott hivatalos állásfoglalás "kategorikusan tévesnek" minősítette ezeket az értesüléseket. A közleményt ismertető udvari szóvivő szerint a brit demokrácia egyik alapelve, hogy az uralkodó pártatlan álláspontot foglal el alkotmányos kérdésekben, és II. Erzsébet királynő ehhez tartotta is magát uralkodásának eddigi 62 esztendejében.

A királynő ennek megfelelően "a politika felett áll", és szilárd meggyőződése, hogy a jövő csütörtöki függetlenségi népszavazáson a döntés kizárólag Skócia népét illeti - hangsúlyozta a szóvivő.

Az udvar keddi állásfoglalásának előzményeként a brit sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy a királynő a brit unió jelenlegi formájának fennmaradását pártolja, és a skót függetlenségpártiak lendületes előretörése rendkívüli módon aggasztja, annak ellenére is, hogy a skót kormány már jó ideje jelezte: szeretné, ha a függetlenség elnyerése esetén is a brit uralkodó maradna Skócia alkotmányos államfője.

Alex Salmond skót miniszterelnök ezt kedden meg is erősítette. Edinburghi kampányrendezvényén kijelentette: meggyőződése szerint "Őfelsége büszkén vállalná a skótok királynője címet, és a független Skócia is büszke lenne, ha II. Erzsébet királynőt tudhatná továbbra is uralkodójának".

A 88 esztendős II. Erzsébet királynő és 93 éves férje, Fülöp - aki hivatalos titulusa alapján Edinburgh, vagyis a skót főváros hercege - jelenleg is a skóciai királyi rezidencián, Balmoral kastélyában tartózkodik, ahol nemrégiben fogadta Alex Salmondot.

A látogatásra Salmond is utalt keddi nyilatkozatában, az elhangzottakról azonban a hagyományoknak és a protokoll követelményeinek megfelelően nem árult el részleteket.

II. Erzsébet királynő eddig egyetlen alkalommal tett nyilvánosan utalást arra, hogy a jelenlegi összetételű Egyesült Királyság fennmaradását szeretné. Trónra lépésének ezüstjubileumán, 1977-ben, a londoni parlament két háza előtt elmondott beszédében kijelentette: nem feledkezhet meg arról, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodójává koronázták. E komoly feltűnést keltő, azóta is sokszor idézett kijelentését annak idején széleskörűen úgy értelmezték, hogy az uralkodó ellenzi a Skócia önkormányzati hatásköreinek kiterjesztésére vonatkozó, akkortájt ismertetett terveket.

Kapcsolódó cikkek