- Szerintem nem fair, hogy a szociális igazságosságot azonos mércével mérik nagyon eltérő fejlettségű és gazdasági erővel bíró, kulturális hagyományaikat, vallásosságukat, vallásukat tekintve is meglehetősen különböző európai országokban. Milyen módszerrel dolgoztak munkatársai?

- Úttörő vállalkozás ez a tanulmány. Az Európai Unió országainak szociális igazságosságáról most első ízben készült ilyen átfogó felmérés. Harmincöt féle szempont alapján hat területen mértük fel mind a 28 tagállam társadalmi helyzetét. Ehhez felhasználtuk az EU, az Eurostat, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek hivatalos adatait, statisztikáit. Továbbá minden tagországban egységes módszertannal felméréseket készítettünk. Felhasználtuk azt a ranglistánkat is, amely a fenntartható kormányzásról készült az OECD országok körében. Ezt pár hónappal ezelőtt publikáltuk.



- Emlékszem, Magyarország azon a listán is az utolsók között kullogott. A Bertelsmann kutatói mintha pikkelnének ránk. Lehet, hogy így áll bosszút az RTL tulajdonosa, a a tévétársaság magyarországi megadóztatása miatt? Persze most viccelni próbálok.

- Már megriadtam, hogy ezt tényleg komolyan gondolja. De egyébként nem árt, ha tisztázzuk: a Bertelsmann média üzleti csoportnak semmiféle beleszólása sem lehet a Bertelsmann alapítvány működésébe. De térjünk vissza az eredeti kérdéshez! A felmérésben 35 féle indikátort vettünk górcső alá minden egyes EU tagállamban, a következő területeken. A szegénység megelőzésében, az az elleni harcban, az oktatásban, a munkaerőpiacon, azt vizsgálva, hogy milyen a polgárok hozzáférési lehetősége a munkahelyekhez. A szociális kohézióban a következőket vizsgáltuk: mennyire tudják kiiktatni a mindennapi életből a faji, vallási, nemek közötti diszkriminációt. De megnéztük például a egészségügyet és a generációk közötti esélyegyenlőséget is.

- A legjobb osztályzatokat általában az Unió legfejlettebb országai szerezték meg. De hogyan vethető össze a romákkal kapcsolatos szlovákiai, magyarországi, romániai, bulgáriai problémahalmaz a nyugat-európai országok bevándorlási gondjaival?

- Elemzéseinkben figyelembe vettük a történeti gyökerek különbözőségét. Világos, hogy Bulgáriában a szegénység sokkal mélyebben gyökerezik, mint Svédországban. De ettől függetlenül tudományosan feldolgozhatóak és össze is hasonlíthatóak az adatok, mert azokból kiderül, hogy próbálkoznak-e, s ha igen, milyen eredményességgel, legyőzni a szegénységet az egyes államok. A roma ügy természetesen nem egyformán terheli Nyugat-Európát és Kelet-Európát. Viszont a nyugati-és északi uniós országokban a bevándorlók által előidézett szociális feszültség igenis összevethető a kelet-európai helyzettel. Az összehasonlító elemzést és az eredmények osztályzását alapjában véve nem akadályozhatja a különböző tagországok háttere. A hátrányos helyzetű országokat az Unió pozitív megkülönböztetésben részesíti, a kohéziós és egyéb támogatások hosszú évek óta egyebek között a szociális felzárkózást is segíteni hivatottak. Ez a friss ország rangsor arról is árulkodik, hogy a szociális igazságosság terén egyesek jól, mások rosszul sáfárkodtak a kapott támogatásokból.

- Említene példákat ez utóbbira?

- Csehország egészen kiválóan szerepel minden indikátor alapján. A legfeltűnőbb, hogy micsoda teljesítményt volt képes nyújtani egy-két évtized leforgása alatt a szegénység leküzdésében. Csehországban relatíve kevesebb az igazán szegény ember, mint egy sor fejlettebb nyugati országban. De minden egyéb szempont: oktatási, munkahelyi igazságosság szerint is az élvonalba törtek be.

- Ön szerint a gazdagabb országok előbbre tartanak a társadalmi igazságosságban?

- Ez logikusan hangzik, de a dolgok nem így működnek. Olaszország például a gazdasági indikátorok alapján jóval gazdagabb, mint például Csehország vagy Észtország. Ám ez utóbbi két kisebb és szegényebb ország messze több eredményt ért el a szociális igazságosságban, mint Itália, vagy a nagyobb GDP-vel rendelkező déli államok. Ebből a szempontból nagyon fontos tényező a korrupció. A cseheknél és a balti államokban az állam és a magánszféra közötti fél-legális összefonódások, a kliensi jelleg jóval kevésbé erodálja a társadalmat, mint Olaszországban, Spanyolországban, vagy Görögországban.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!

Kapcsolódó cikkek