brusszel


Pénzköltés vagy fejlesztés?

Figyelő Online - Kállay László
2014.09.18  06:07   
mail
nyomtatás
A gazdaságpolitika egyik alapkérdése, hogy milyen eszközök alkalmazásával lehet a leginkább javítani a vállalatok teljesítményét.
A nemzetközi szakmai konszenzus a jogi-szabályozási és gazdasági környezet szerepét tekinti döntőnek, a közvetlen fejlesztési eszközöknek kiegészítő hatást tulajdonít. Az Európai Unió versenyszabályozása általánosan tiltja a vállalatok állami támogatását, csak speciális, indokolt esetekben engedi meg annak alkalmazását. A hazai gazdaságpolitika az elmúlt 14 évben az ajánlásoktól és a nemzetközi trendektől eltérően kiemelkedően sokat fordított cégek közvetlen állami szubvencionálására.
Magyarország 2000 és 2011 között a GDP 1,25 százalékát költötte erre az ipari és kereskedelmi szektorban, miközben az unió átlaga 0,46 százalék volt. Vagyis ebben az időszakban évente a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeggel (1. ábra), jóval több mint 200 milliárd forinttal többet fordítottunk közvetlen gazdaságfejlesztésre, mint az EU-s középérték. Az így számított többletkiadás 2000 óta meghaladja a 3000 milliárd forintot.
AMI A CSÖVÖN KIFÉR
Az Európai Unió versenyszabályozása szerint állami támogatásnak minősül minden olyan közvetlen vagy közvetett juttatás (függetlenül attól, hogy az központi kormányzattól, regionális hatóságoktól, önkormányzattól vagy az EU-tól származik), amelyet vállalatok kapnak vagy azok valamilyen csoportja, tehát nem általánosan elérhető minden cég számára. A cikkben közölt adatok nem tartalmazzák a válságkezelési, a vasú...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/38 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.