A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Nem lesz Orbán köztársasági elnök?
Figyelő Online
2014.09.18 10:27
Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden, az alaptörvénnyel kialakított közjogi berendezkedés stabilizációja folyik - válaszolta Trócsányi László igazságügyi miniszter a HVG-ben csütörtökön megjelent interjúban arra a kérdésre: kapott-e olyan "megrendelést", amely a jelenlegi parlamentáris rendszert az elnöki berendezkedés irányába tolná el.
"A kormányforma megváltoztatásával kapcsolatos híreknek semmi alapját nem látom" - jegyezte meg a miniszter.
Az Alkotmánybíróság gazdasági tárgyakat érintő hatásköri korlátozásával kapcsolatos kérdésre Trócsányi László - aki maga is volt alkotmánybíró - úgy reagált: komoly dilemmáról van szó, mert tekintettel kell lenni a "még mindig fennálló gazdasági kényszerhelyzetre", ugyanakkor "nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták".
A tárcánál már dolgoznak olyan megoldáson, amely az alaptörvény módosítása nélkül garantálja, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el - tette hozzá a hetilapnak adott interjúban a miniszter.
A tényleges életfogytiglani büntetéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, voltaképpen a reményhez való jogról folyik a vita: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szerint senkit nem szabad visszavonhatatlanul megfosztani a szabadulás reményétől.
Trócsányi László szerint a magyar társadalom többsége egyetért abban, hogy a legbrutálisabb bűntettek elkövetői életük végéig börtönben maradjanak, a jogintézmény nemzetközi szinten is elfogadható kialakítása érdekében azonban egy tervezet szerint speciális fórumot hoznának létre, amely a tényleges életfogyiglanra ítéltek kérelmeit vizsgálja és előterjesztést tesz az államfőnek.
Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti frakciók "nem lépnek-e át a minisztériumon" a jogalkotás során, a miniszter úgy reagált: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett "tiszta" igazságügyi tárca jött létre, ami kifejezi a hangsúlyosabbá válását a jogalkotásban.
"El tudok képzelni olyan esetet, amikor a kabinetben kisebbségbe kerülök, de az előterjesztések elfogadását ilyenkor is komoly szakmai vitának kell megelőznie. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy törvénynek mi lehet a sorsa később esetleg az Alkotmánybíróság vagy éppen Strasbourg, illetve Luxembourg bírói fórumai előtt" - jegyezte meg a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László, aki a szegedi egyetem jogi karán Európa-tanulmányok központot igazgatott és volt brüsszeli, valamint párizsi nagykövet is.
Az Alkotmánybíróság gazdasági tárgyakat érintő hatásköri korlátozásával kapcsolatos kérdésre Trócsányi László - aki maga is volt alkotmánybíró - úgy reagált: komoly dilemmáról van szó, mert tekintettel kell lenni a "még mindig fennálló gazdasági kényszerhelyzetre", ugyanakkor "nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták".
A tárcánál már dolgoznak olyan megoldáson, amely az alaptörvény módosítása nélkül garantálja, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el - tette hozzá a hetilapnak adott interjúban a miniszter.
A tényleges életfogytiglani büntetéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, voltaképpen a reményhez való jogról folyik a vita: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szerint senkit nem szabad visszavonhatatlanul megfosztani a szabadulás reményétől.
Trócsányi László szerint a magyar társadalom többsége egyetért abban, hogy a legbrutálisabb bűntettek elkövetői életük végéig börtönben maradjanak, a jogintézmény nemzetközi szinten is elfogadható kialakítása érdekében azonban egy tervezet szerint speciális fórumot hoznának létre, amely a tényleges életfogyiglanra ítéltek kérelmeit vizsgálja és előterjesztést tesz az államfőnek.
Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti frakciók "nem lépnek-e át a minisztériumon" a jogalkotás során, a miniszter úgy reagált: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett "tiszta" igazságügyi tárca jött létre, ami kifejezi a hangsúlyosabbá válását a jogalkotásban.
"El tudok képzelni olyan esetet, amikor a kabinetben kisebbségbe kerülök, de az előterjesztések elfogadását ilyenkor is komoly szakmai vitának kell megelőznie. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy törvénynek mi lehet a sorsa később esetleg az Alkotmánybíróság vagy éppen Strasbourg, illetve Luxembourg bírói fórumai előtt" - jegyezte meg a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László, aki a szegedi egyetem jogi karán Európa-tanulmányok központot igazgatott és volt brüsszeli, valamint párizsi nagykövet is.
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
