„A vajdasági magyarok politikai színpadán aligha marad meg a jelenlegi hatpárti felállás [...] Hosszú távon valószínűleg megmarad a VMSZ-MRM párharc," írtuk júniusban.

Az első meglátásunk beigazolódott, de meglepő módon éppen a második meglátásunk megsemmisülése által. Miután a Jobbik megerősödött Magyarországon, várható volt, hogy a korábbinál nagyobb pénzbeli és logisztikai támogatást tud adni saját vajdasági testvérpártjának. (Képünkön László Bálint (balról), az MRM elnöke, és Szávay István,a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke 2013. december 8-án Adán, egy Trianon emlékmű átadásán. Fotó: www.mrm.rs.)

Az első komoly megmérettetésre október 26-án került volna sor, amikor a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjait választják meg a magyarként regisztrált szerbiai polgárok. Ez kifejezetten a magyarság ügye, az MNT az oktatás-, a kultúra-, a magyar nyelvű média ügyeiben illetékes, részben Belgrádból, részben Újvidékől (a tartomány székhelyéről), részben Budapestről finanszírozott választott testület - ha a szerbiai elnökválasztáson a magyar pártok jelöltjeinek részvétele eleve csak szimbolikus is, a „hazai pályán" elért eredmények pontosan mutatják a vajdasági magyarok politikai preferenciáit.
Ki lesz ott, ki nem?Az MNT választásra eddig két lista gyűjtötte össze a kellő számú ajánlást, a VMSZ-vezette Magyar Összefogás lista és a VMDK listája. Mindkét listán szerepelnek a pártokhoz nem köthető civil szervezetek aktivistái.

Az MRM-en kívül nem állít listát a vajdasági magyar politikai szcéna három másik, kisebb szereplője, a VMDP, az MPSZ és a MEP sem - ezek a pártok a nemzeti tanácsok működését szabályozó törvény hiányosságaira hivatkoznak, és támogatóikat is a választás bojkottjára szólítják fel. (A vajdasági magyar pártokról itt írtunk.)

Törekszik azonban a listaállításra a belgrádi mainstream párt, a Demokrata Párt (DS) - ahogy négy éve is, most is civil listát készítenek állítani, „Másként magyarságunkért" néven. 2010-ben „Humentis" nevű listájuk a VMSZ mögött hét fővel a második legtöbb tagot delegálta a Nemzeti Tanácsba.
Ehhez képest egy hónappal az október 26-i MNT-választás előtt az MRM bedobta a törülközőt, közleményben tájékoztatták a közvéleményt, hogy a párt felfüggeszti működését. Nyilatkozatukban arra hivatkoztak, hogy tagságuk „70-80 százaléka közvetlenül érintett" a „délvidéki magyar ifjúság napról napra észlelhető rohamos méretű kivándorlásában." Az MRM pedig „kísérletet tesz," hogy „pótolja a kényszerből külföldre távozó tagokat és aktivistákat."

A bejelentés és időzítése már csak azért is meglepő volt, mert alig tíz nappal korábban a párt még a választási lista felállításához szükséges aláírásgyűjtésről adott hírt.

A párt támogatóinak külföldre távozása valóban problémát okozhatott a pártban. Az MRM egyik név nélkül nyilatkozó vezetője a Figyelőnek arról számolt be, hogy „vagy egy tucat községi szintű vezetőt" ismer, akik „az utóbbi egy-két évben mentek el." „Ott van például az egyik helyi szervezet elnöke, egy topolyai srác, vele a Bálint [László Bálint, az MRM elnöke] nemrég egy magyarországi hipermarketben futott össze és ott tudta meg, hogy ő közben átköltözött Magyarországra," tette hozzá.

A párt vezetőségéből külföldre távozottak közül a legismertebb név talán Vladalcsevity Viktoré, aki egyfelől a párt pénzügyi bizottságának volt tagja, másfelől főszerkesztőként ő jegyezte az MRM „saját" online napilapját, a Délhírt - ő jelenleg Londonban él.

Forrásunk szerint az MRM-hez közel kerültek gyakran azért döntöttek a távozás mellett, mert MRM-es hátterükkel nem szívesen alkalmazták őket helyben. Az MRM-nek negatív a sajtója Szerbia-szerte, szélsőséges, szeparatista szervezetnek írják le őket, így a párttal összefüggésbe hozható aktivisták forrásunk szerint amolyan „nemkívánatos személyek" a munkaerőpiacon, előfordul, hogy a rendőrség is zaklatja őket. (Bár nem közvetlenül az MRM-hez kapcsolódik, de jellemző, hogy Kiss Ervint, a Jobbik szabadkai szervezetének vezetőjét véletlenül épp az irodájuk ünnepélyes megnyitójának időpontjára idézték be a rendőrségre egy teljesen más ügy miatt.)

Más, az MRM-hez közel álló források ugyanakkor egyéb okokat is látnak a párt szétesése mögött. „Az a helyzet, hogy a Jobbik egyszerűen elzárta a pénzcsapot," mondta a Figyelőnek egy szintén név nélkül nyilatkozó szabadkai magyar politikus. Más, az MRM-hez közel álló helyi politikusok viszont azt mondták, „a Jobbik sosem tolta talicskával a pénzt az MRM-be," a párt nagyrészt a köztársasági, tartományi vagy helyi szinteken tartott választásokon a listaállításra kapott állami támogatásból szerezte bevételeit.

Az MRM és a Jobbik szoros ideológiai kapcsolata ugyanakkor egyértelmű. A Jobbik teljes mellszélességgel vett részt az MRM kampányaiban, Vona Gábor és Szávay István rendszeresen jártak Szabadkára, illetve személyesen is felszólaltak a párt rendezvényein, Gaudi Nagy Tamás pedig egy strasbourgi prezentációra hívta magával László Bálintot, a párt elnökét.

Az MRM erősen kezdett, a megalakulása utáni egy-két évben berobbant a vajdasági magyar politikai színre. Egy képviselőjük már 2010-ben bekerült az MNT-be, majd 2012-ben önkormányzati képviselői helyeket szereztek a helyhatósági választásokon, a magyar többségű Magyarkanizsa mellett Szabadkán is. A párt Facebook-oldalának rövid időn belül csaknem 6000 lájkolója lett.

Az eszmei összetartozáson kívül azonban a Jobbik alighanem aktív támogatást is várt volna vajdasági testvérszervezetétől a magyarországi kampány során. A Jobbik megnyitotta saját irodáját Szabadkán, illetve az idei magyarországi választások előtt a vajdasági médiában is kampányolt, például Vona Gábor portréjával óriásplakát kampány is folyt Szabadka belvárosában.

A terepen azonban az MRM aktivistái nem tudtak értékelhető segítséget nyújtani, a Jobbik pedig részben ezzel magyarázta a határon túliak között elért, minden várakozást alulmúló eredményét (a határon túli magyar szavazók körében a terepen is jól szervezett Fidesz 95.5 százalékot, a Jobbik 2.3 százalékot szerzett).

A Jobbik számára az is jelezte, nem működik hatékonyan az MRM szervezete, hogy az idei szerbiai parlamenti választásokon egy négytagú koalícióban még 4000 szavazatot sem kapott, miközben a VMSZ-re 75 ezren szavaztak.

A kegyelemdöfést azonban az adta meg, hogy a párt elnöke, a 28 éves, földrajz tanári végzettségű László Bálint tanári állást kapott egy szabadkai általános iskolában. A tanári pályázatok elbírálásában, ha áttételesen is, de sokszor a VMSZ-nek is szerepe van.

MRM-es forrásunk szerint a párt aktivistáit összezavarta a pártelnök új állása: a VMSZ az MRM ősellensége, a VMSZ elnökének, Pásztor Istvánnak a budapesti Parlament előtti lehazaárulózása is a Jobbikhoz volt köthető. A hevesen VMSZ-ellenes MRM tagságában az elnök új munkahelyét sokan árulásként kezelték, arra célozgattak, hogy az állással a VMSZ „megvette" Lászlót. Mindez kihatott arra is, hogy az aláírásgyűjtés idejére sok aktivista kedvét vesztette. „Pedig azt mindenkinek tudnia kellett, hogy Bálint nem egy zsíros vezetői állásba terpeszkedett be, ahová be sem kell járnia dolgozni, és rengeteg pénzt keres, hanem a pályázat összes szakmai feltételét teljesítve egyszerű iskolai tanár lett, a pályakezdőknek járó közalkalmazotti bérért, a heti kötelező óraszámot végigtanítva," tette hozzá forrásunk.

Kapcsolódó cikkek