A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Amerika küldetése a civil társadalom támogatása
Figyelő Online
- Zentai Péter
2014.10.04 14:00
Azt gondolni, hogy a legkülönbözőbb ideológiai alapon álló amerikai véleményformálók összejátszanának Magyarországgal szemben, ellentétes a józan ésszel - nyilatkozta a Figyelőnek a magyar származású amerikai politológus.
- Amerika beindult. Mármint a világban, a világpolitikában. Miért volt eddig Obama elnök passzív és vajon mitől élénkült meg ilyen hirtelen?
- Valóban aktívabb lett. Ez különösen három területen látható: a Közel-Keleten, Ukrajnában, Oroszország ellenében, és a civil társadalmak globális felkarolásában. A Közel-Kelet egyre szélesebb térségeit eluralni látszó, minden korábbinál gátlástalanabb fundamentalizmusnak ez a változata az egész világot fenyegeti. Nagy hiba, sőt történelmi bűn lenne, ha erre a globális kihívásra nem reagálna, legalább néhány szövetségesével együtt, a világ legerősebb hatalma. Az Ukrajna kapcsán megfigyelhető amerikai aktivizálódás szintén külső provokációval függ össze. Elsősorban azzal, hogy Putyin Oroszországa nyílt agressziót követett el egy szomszédos, független állam ellen. Ukrán területeket szállt meg és így felrúgta a vasfüggöny leomlását, a Szovjetunió szétesését követően kialakult, Moszkvától is elfogadott világrendet.
- Nemcsak a hivatalos orosz propaganda, hanem sok nyugati elemző ennek az ellenkezőjét állítja. Szerintük éppen az Egyesült Államok, a NATO és az EU követett el provokációt Oroszország ellen. Arra hivatkoznak, hogy a '90-es években a nyugati hatalmak arról biztosították az oroszokat, hogy a NATO és az EU nem terjeszkedik a volt Szovjetunió területén. E megállapodásokat márpedig a Nyugat szegte meg.
- Ha lettek volna ilyen megállapodások. De nem voltak. Putyin nem tud felmutatni ilyen okmányokat. A tárgyalások idején még létezett a Varsói Szerződés, így csak a két Németország jövőjéről folyt szó, Kelet-Európáról nem. Csupán azt tudjuk, hogy az orosz elnök, sőt elődje is, többször említette, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan a NATO további bővítése. S noha erre vonatkozóan senki nem írt alá az oroszokkal bármiféle megállapodást, továbbá szóbeli alkura vonatkozó dokumentum sem létezik, mégis tény, hogy a NATO leállt a bővítésben. Megfigyelői minőségben magam is jelen voltam az Észak Atlanti Szövetségnek azon a bukaresti csúcstalálkozóján, ahol az Egyesült Államok szorgalmazta Grúzia, illetőleg Ukrajna potenciális felvételét. Ám ezt a javaslatot ott helyben elutasította a NATO többsége. Fontos hozzátenni, hogy a múltban Putyin mindig csak a nyugati katonai terjeszkedés témáját hozta fel. Az EU-ra vonatkozó hasonló gondolatokat csak 2013 óta iktatta be a beszédeibe.
Részletek a Figyelőben!
- Valóban aktívabb lett. Ez különösen három területen látható: a Közel-Keleten, Ukrajnában, Oroszország ellenében, és a civil társadalmak globális felkarolásában. A Közel-Kelet egyre szélesebb térségeit eluralni látszó, minden korábbinál gátlástalanabb fundamentalizmusnak ez a változata az egész világot fenyegeti. Nagy hiba, sőt történelmi bűn lenne, ha erre a globális kihívásra nem reagálna, legalább néhány szövetségesével együtt, a világ legerősebb hatalma. Az Ukrajna kapcsán megfigyelhető amerikai aktivizálódás szintén külső provokációval függ össze. Elsősorban azzal, hogy Putyin Oroszországa nyílt agressziót követett el egy szomszédos, független állam ellen. Ukrán területeket szállt meg és így felrúgta a vasfüggöny leomlását, a Szovjetunió szétesését követően kialakult, Moszkvától is elfogadott világrendet.
- Nemcsak a hivatalos orosz propaganda, hanem sok nyugati elemző ennek az ellenkezőjét állítja. Szerintük éppen az Egyesült Államok, a NATO és az EU követett el provokációt Oroszország ellen. Arra hivatkoznak, hogy a '90-es években a nyugati hatalmak arról biztosították az oroszokat, hogy a NATO és az EU nem terjeszkedik a volt Szovjetunió területén. E megállapodásokat márpedig a Nyugat szegte meg.
- Ha lettek volna ilyen megállapodások. De nem voltak. Putyin nem tud felmutatni ilyen okmányokat. A tárgyalások idején még létezett a Varsói Szerződés, így csak a két Németország jövőjéről folyt szó, Kelet-Európáról nem. Csupán azt tudjuk, hogy az orosz elnök, sőt elődje is, többször említette, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan a NATO további bővítése. S noha erre vonatkozóan senki nem írt alá az oroszokkal bármiféle megállapodást, továbbá szóbeli alkura vonatkozó dokumentum sem létezik, mégis tény, hogy a NATO leállt a bővítésben. Megfigyelői minőségben magam is jelen voltam az Észak Atlanti Szövetségnek azon a bukaresti csúcstalálkozóján, ahol az Egyesült Államok szorgalmazta Grúzia, illetőleg Ukrajna potenciális felvételét. Ám ezt a javaslatot ott helyben elutasította a NATO többsége. Fontos hozzátenni, hogy a múltban Putyin mindig csak a nyugati katonai terjeszkedés témáját hozta fel. Az EU-ra vonatkozó hasonló gondolatokat csak 2013 óta iktatta be a beszédeibe.
Részletek a Figyelőben!
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
