Lejárt a határidő, a kormány elvileg már hozzányúlhatna az Országvédelmi Alaphoz. Ám ezt nem teszi, ami sokat elárul arról, mennyire feszes gazdálkodásra van szükség az év végéig a hiánycél betartására.

A költségvetésben többféle tartalékot képeznek minden évben, a nem várt eseményekre felkészülve. Az egyik ilyen tartalékkeret az Országvédelmi Alap. Erre idén 100 milliárd forintot különítettek el. A hatályos jogszabályok szerint az alapot szeptember 30. nem használhatja fel a kormány, azt követően is csak akkor nyúlhatnak hozzá, ha a költségvetési folyamatok azt lehetővé teszik.

Mivel már októbert írunk, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál érdeklődtünk, milyen tervek vannak az alappal kapcsolatban, napirenden van-e a források felhasználása. A válasz beszédes lehet - gondoltuk -, hiszen ha a kormány megnyitja az alapot, az egyben azt is jelenti, hogy a költségvetés ősz eleji helyzete megengedi a költekezést. Ha viszont nemleges a válasz, akkor nyilván nincs mozgástér, minden fillérre szükség lesz az idei hiánycél betartása érdekében. Főleg, hogy eléggé ki van centizve a deficit: az uniós elvárás az, hogy a 3 százalékot már ne érje el az éves hiány. Ha ez bekövetkezne, pláne egy tartósnak ígérkező folyamat részeként, akkor gyorsan újra a túlzottdeficit-eljárás alatt találhatjuk magunkat. Pedig nem oly rég sikerült onnan - közel 10 év után - kikerülnünk.

A túlzottdeficit-eljárás újbóli elindítása azon túl, hogy nagyon rossz piaci üzenet lenne - megemelkednének a magyar eszközök felárai, a hitelminősítők pedig végképp figyelmen kívül hagynák az ország kockázati besorolásának javítását, ha egyáltalán gondolkoznak ilyenben - a kormánynak azért sem hiányzik, mert az eljárás magával vonja a nemzeti gazdaságpolitika feletti szigorúbb uniós kontrollt. Orbán Viktor és kormánya ezt mindenképpen el kívánja kerülni, az elmúlt bő négy év tapasztalatai alapján a szempontjukból érthető okokból.

Nos, a szaktárca válasza arra enged következtetni, hogy nem túl rózsás a helyzet a büdzsében. Mint írták: „Jelenleg nincs napirenden a tartalék felhasználása". Ebből persze arra is gondolhatnánk, hogy ezek a forintok nem hiányoznak a kiadások fedezetére, azok nélkül is finanszírozhatók az állami feladatok. Ráadásul napokon belül eljutunk az idei év utolsó választásához, az önkormányzatihoz, onnantól pedig akár a tartalékoktól függetlenül is vissza lehet majd fogni a kiadásokat, akár szükség van rá, akár nincs az idei hiánycél teljesítéséhez (ráfordulva a jövő évi költségvetésre).

Azonban a pénzügyi gazdálkodás felől érkező legutolsó hírek mást jeleznek. Az államháztartási hiány idén augusztusig az éves terv 87,2 százalékát érte el, ami azzal együtt is magas, hogy általában az év második felében több a büdzsé bevétele, mint az elsőben (egyebek mellett az év végi adófeltöltések miatt). A tartalékot amúgy is el szokták költeni a kormányok, amint lehetőségük nyílik rá, lásd az általános tartalékot, amit rendszerint az utolsó fillérig kiaknáznak az év végéig az éppen hatalmon lévők.

Induljunk ki abból, hogy a szaktárca minapi közleménye szerint nincs veszélyben az idei 2,9 százalékos hiánycél. Igaz, ezt az időközben végrehajtott módszertani változásokkal összefüggésben állították (részben új elszámolási rend lépett életbe az államháztartásban). Összerakva a mozaikkockákat, a leginkább az tűnik valószínűnek, hogy 3 százalékon belül marad a deficit, de ehhez - ahogy azt korábban tanácsolta a Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács is - zárolni kell a tartalékokat, köztük az Országvédelmi Alapot.

Kapcsolódó cikkek