Az MTI birtokába jutott kérdéssor, és az arra adott válaszok tanúsága szerint a néppárti képviselők kérdésre, miszerint hogyan óhajtja Navracsics Tibor ellensúlyozni, hogy a szerintük egyik legfontosabb uniós program, az Európa a polgárokért költségvetése csaknem negyedével csökkent ebben a pénzügyi periódusban, Navracsics efölötti mély sajnálkozását fejezi ki, rámutatva, hogy a bizottság a program költségvetésének szinten tartását javasolta.

A csökkentést biztosként Navracsics Tibor a hozzá tartozó területek szinergiáinak kihasználásával szeretné ellensúlyozni, annak érdekében, hogy ahol ez lehetséges, minden program erősítse az európai polgárság gondolatát, valamint a párbeszédet az állampolgárokkal. Az európai identitást és polgárságot erősíti a válaszok tanúsága szerint az is, hogy az Erasmus+ diákcsere-program elősegíti a nyelvi sokszínűséget és a többnyelvűséget, a kultúrát támogatni hivatott Kreatív Európa előmozdítja a kultúrák párbeszédét és a kulturális sokszínűséget, az Európai Örökség védjegy pedig megerősíti a polgárok kapcsolatát a közös kulturális örökséggel. Külön méltatja a magyar kijelölt biztos az Erasmus+ identitásképző, megerősítő és megértést elősegítő szerepét.

A néppárti képviselők által a felsőoktatás úgynevezett bolognai rendszerű átalakításával, és annak hatásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva Navracsics azt írja: annak célja a felsőoktatás javítása, a különféle oktatási rendszerek összekapcsolása, annak szavatolása, hogy minél jobban kiegészítsék egymást, biztosként pedig a folyamat erős hajtóereje óhajt lenni.
A kijelölt biztos szerint a bolognai folyamat összehasonlíthatóbbá, átláthatóbbá, áttekinthetőbbé és vonzóbbá tette az európai egyetemeket, amihez az uniós politikák is hozzájárultak. Mint Navracsics írja: a folyamat modellként szolgál a világban a felsőoktatási együttműködésre, figyelemreméltó eredményeket ért el, és pozitív változásokat ösztönöz az európai felsőoktatásban.

"Mindazonáltal látok lehetőséget a javulásra" - írja az MTI birtokába került válaszában Navracsics Tibor, rámutatva: egyenlőtlen a fejlődés, államok között, és esetenként országokon belül is nagyok a különbségek, egyes szakokon hiányosságok vannak a háromosztatú (bachelor, master, doktori) képzés megvalósításában, a tanulmányi kreditek alkalmazásának következetességében és a masterképzések céljaiban és típusaiban. "Úgy vélem a külföldi diplomák elismerésével kapcsolatban is vannak még problémák az európai felsőoktatási térségben" - teszi hozzá Navracsics Tibor.
A politikus közli azt is: célja az lesz, hogy a folyamat új irányt vegyen, esetleg kevesebb, de relevánsabb célokat határozzon meg.

"Előremutató lehet, ha eltávolodunk a mindenki számára egyforma, sablonmegoldásoktól és differenciáltabb megközelítést alkalmazunk, elismerve, hogy az országok a fejlődésnek nem ugyanazon fokán állnak" - írja a bizottságnak írt válaszában Navracsics Tibor.

A magyar politikus válaszait hétfő délután, zárt ülésen értékeli majd a szakbizottság, amely várhatóan szavazással dönt majd arról, támogassa-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülés az egész testületről egyben kell véleményt mondjon.

Az MTI birtokába jutott válaszok tanúsága szerint a liberálisok által a magyar médiaszabályozásra vonatkozóan feltett kérdésekre a magyar kijelölt biztos a többi között az Európai Unió alapjogi chartájának az önkifejezés szabadságát szavatoló passzusait idézi.

"Ha megerősítést nyerek biztosként, teljes mértékben elkötelezem magam ezen elv és a chartában rögzített minden alapjog és elv tiszteletben tartása és előmozdítása mellett" - tesz ígéretet Navracsics, aki tudatja, hogy a jogszabály annak idején egyéni képviselői indítvány formájában került a törvényhozás elé, s az eredeti szöveg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét.

Az új jogszabály célja Navracsics válasza szerint a régi, töredezett és elavult szabályozás frissítése volt, azzal a céllal, hogy a médiaszektor átláthatóbb legyen, teljes mértékben tiszteletben tartva a sajtó szabadságát és az iparági versenyt.
A törvény elfogadásához vezető vitában világos volt, hogy annak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal - írja Navracsics, hozzátéve: a törvény több ponton az Európai Unióban alkalmazott bevált gyakorlatokból merített ihletet.

"A kormány a jogszabály véglegesítésekor párbeszédet folytatott az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal, amit én természetesnek tekintettem, s ezért erőteljesen üdvözöltem, és aktívan támogattam" - írja az MTI birtokába jutott válaszában a magyar kijelölt biztos.

A liberálisok kérdése a többi között a sajtótermékek kötelező regisztrációjára is vonatkozik, Navracsics Tibor pedig világossá teszi, hogy az korábban is létezett, az új szabályozás kiterjesztette azt az internetes lapokra, és portálokra, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetés után viszont blogokra, személyes weblapokra és közösségi oldalakra nem.

A liberálisok kérdésére válaszolva a politikus arra is kitér, hogy az átfogó, tényszerű, pontos, objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996 óta része a magyar jognak, és az Európai Bizottság emiatt sosem adott hangot aggodalmának.

"Hangsúlyoznám, hogy a médiatörvény az intézményi és pénzügyi autonómia szavatolásával garantálja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság függetlenségét" - írja Navracsics Tibor a liberálisok kérdésére, amely szerint a magyar médiahatóság politikai ellenőrzés alá került.

Navracsics Tibor arra is kitér, hogy a Médiatanács elnökét és négy tagját, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetéseket követően, az Országgyűlés kétharmadának támogatásával, kilenc évre választják, a testületnek tiszteletben kell tartania a közigazgatás szabályait, s döntései megfellebbezhetőek.

A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek, mondván: az az egyik olyan függetlennek tartott médiavállalkozást, az RTL-t érinti leginkább, amely nem a kormány álláspontját hirdeti.

"Megjegyzem: az Európai Unióban bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása" - írja válaszában Navracsics Tibor, aki szerint a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabban oszoljanak meg az adóterhek a médiaszektorban.

Navracsics Tibor leszögezi: teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni.

"A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak" - válaszolja a liberális képviselők által feltett kérdésre Navracsics Tibor.

A liberálisok szóvá tették, hogy Magyarországon "túlközpontosított" az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, valamint, hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot. A liberális képviselők szerint ráadásul Navracsics ellentmondásba is került.

Navracsics közli: egyetlen bíróság vagy hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, miközben módosították is. Ezt követően a bizottság tavaly úgy döntött: nem indít kötelezettségszegési eljárást - tudatja a kijelölt biztos.

Navracsics Tibor arra is kitér, hogy az agyelszívás az egyik legszélesebb körben elterjedt és legösszetettebb probléma, amellyel az unió tagállamai közül sok kénytelen szembenézni.

"Egyelőre úgy tűnik, egyetlen ország sem találta meg a tökéletes megoldást" - írja a magyar politikus.

Navracsics szerint a magyar oktatás átszervezését nem ideológiai megfontolások motiválták, hanem az, hogy a korábbi decentralizáció sok esetben az oktatás minőségének rovására ment.

"Igaz, hogy az iskolairányítás magyarországi recentralizációja kezdetben gyakorlati megvalósítási problémákhoz vezetett" - ismeri el a magyar kijelölt biztos. A politikus szerint kijelentései nem tartalmaztak semmilyen ellentmondást; elkötelezett a személyek szabad áramlása és az Európai Unió mélyebb értékei mellett egyaránt, ezért természetes, hogy minden tőle telhetőt megtenne az európaiakkal ellentétes trendek ellen a magyar oktatásban.

Kapcsolódó cikkek