Kína új növekedési normája
Figyelő Online
- Albrecht Balázs
2014.10.14 17:40
Új növekedési normára tért-e át Kína, vagy egy hosszabb lassulás kezdetén vagyunk? Ez a kérdés áll jelenleg a világgazdasági elemzések középpontjában, mivel Kína 2008 előtti több mint 10 százalékos éves GDP növekedése mára 7,5 százalékra lassult. Ez még mindig kiugróan magas (összehasonlításképpen Magyarország 2004 óta nem érte el újra az akkori 4,7 százalékos növekedést), ám alapvetően alakíthatja át a nemzetközi kereskedelmet - számol be elemzésében Yao Yang a
Project Syndicate-en.
Kína az évtizedes mennyiségi növekedés után megkezdte az egyensúlyi pályára való átállását: átalakítja gazdasági és társadalmi szerkezetét, hogy a minőségi növekedés útján érje utol legnagyobb versenytársait.
Az egyensúlyra törekvésnek és az átalakulásnak számos jele látható. Egyik legfontosabb az exportban figyelhető meg. A kivitel növekedése a 2001-2008 közötti években mért átlagos 29 százalékról 10 százalékra csökkent, így a külföldi kereslet kevésbé meghatározó tényezőjévé vált a gyarapodásnak. Ezen felül tavaly a termelő szektor foglalkoztatása és kibocsátása is csökkent arányaiban nézve, így Kína történelmében először ebben a félévben a szolgáltatások adták több mint felét a gazdasági növekedésnek. Ez alapján nem okoz meglepetést, hogy Kína folyó fizetési mérlegének egyenlege zsugorodásnak indult, ami a 2007-es 10 százalékos csúcsról 2012-re 2,3 százalékra esett a GDP arányában (Magyarország folyó fizetési mérleg egyenlege ugyan ebben az évben 0,9 százalék volt).
Ez nagyobb regionális kiegyensúlyozottságot fog jelenteni az alapvetően dualista gazdasággal rendelkező országnak. A part menti tartományok, amelyek az ország exportjának több mint 85 százalékát adják, és ahol főként a feldolgozóipar tömörül, lassulást fognak érezni a jövőben, míg az ország belső, főleg mezőgazdasági és elmaradottabb területei pedig nagyobb növekedést. Ennek eredményeként Kína Gini-együtthatója (a társadalmi egyenlőtlenségeket mérő index, melyen 0 a teljes társadalmi egyenlőséget, 1 pedig a társadalmi egyenlőtlenséget jelöli) 2012-ben 0,50-re változott a 2010-es 0,52-ről.
Ezt a változást két alapvető tényező befolyásolja. Az egyik a 2008-ban a válság hatására kialakult globális keresletcsökkenés, ami gyorsabban kényszerítette Kínát növekedési modelljének megváltoztatásához. A másik pedig a Kínában zajló demográfiai átalakulás. A munkaképes korú lakosság aránya (16-65 évesek) a teljes népesség arányában csökkent a 2010-es 73,50 százalékos csúcsa óta, mely 2013-ban már csak 73,09 százalék volt (habár ez a 0,41 százalékpontos csökkenés nem tűnik soknak, azonban a 2013-as 1,35 milliárd fős lakossággal számolva ez Kínának 5,7 millió fővel kevesebb potenciális munkavállalót jelent, mely csupán 3 éves csökkenés eredménye).
Ezzel egy időben, Kínában egy gyors léptékű urbanizáció megy végbe, ami során 2001-2008 között nagyjából 200 millió ember hagyta el a fejletlenebb (főleg az ország belső részén lévő) mezőgazdasági térségeket a fejlett városi (általában tengerparti) területen található feldolgozóipari munkahelyekért. Mára a munkaerő áramlásának üteme lelassult, a vidéki területek az összes munkaerő 35 százalékát adják a teljes munkaerőpiacnak.
A fentebb említett változások miatt Kína gazdasági növekedése várhatóan kisebb lesz, bár valószínűleg nem 6-7 százalék közötti, mint amilyen alacsonyat Liu Shijing és Cai Fang közgazdászok jósolnak a következő évtizedre. Mindazonáltal Kína korábbi gazdasági növekedéséből kiindulva szinte lehetetlen megítélni a jövőbeli növekedést, nem csak a munkaerőpiaci változások, de Kína 2008 előtti egyedülálló növekedése miatt is.
A fenti megközelítésben figyelmen kívül hagyták továbbá azt a tényezőt, hogy a következő 20 évben a fiatalabb generáció leváltja majd az öregebbet. Jelenleg az iskolai végzettség alapján számolt korrigált megtérülési ráta Kínában az 50-60 év közöttieknél fele akkora, mint a 20-25 éveseknél. Azaz a fiatal munkavállalók kétszer annyira produktívak, mint a most nyugdíjba vonulók. Továbbá az iskolázottsági szint Kínában várhatóan emelkedni fog, így 2020-ra a 18-22 évesek 40 százaléka folytat majd felsőfokú tanulmányokat a mostani 32 százalékkal szemben.
Egyéb trendek is Kína növekedését prognosztizálják. Habár a GDP-hez viszonyított befektetések vélhetően csökkenni fognak, valószínűleg így is több mint egy évtizedbe fog telni, hogy 40 százalék alá süllyedjenek - ez még így is kiugró érték nemzetközi viszonylatban.
Végezetül, Kína innovációs kapacitása folyamatosan növekszik, köszönhetően a gyorsan növekvő humán tőkének és a növekvő kutatás és fejlesztési (K+F) befektetéseknek. Kína jövő évi K+F kiadása megközelíti majd a GDP 2 százalékát, ami már a fejlett országok ilyen jellegű kiadásaival vetekszik.
A felsorolt trendeket figyelembe véve, és feltételezve, hogy a munkaerőpiaci részvétel állandó lesz, Kína növekedési potenciálja a következő évtizedben valószínűleg 6,9-7,5 százalék körül fog mozogni, átlagosan 7,25 százalék lesz. Ez bár sokkal kisebb, mint a 9,4 százalékos átlagos növekedés 1988 és 2013 között, ugyanakkor több mint kiváló globális szinten. Ha ez Kína új növekedési normája, még így is irigylésre méltó a világ többi országa számára.
Yao Yang (1964 -) a kínai Nemzeti Fejlesztési Iskola Dékánja, valamint a Pekingi Egyetem Kínai Központjának a Gazdasági Kutatásért felelős igazgatója, melyet a világ 5 legnagyobb agytrösztjének egyikeként tartanak számon. Kutatási területe a gazdasági átalakulás és fejlődés Kínában.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.