Konkrét tulajdonnevek és pontos háttértörténetek jelentek meg a sajtóban arról, hogy miért és kiket (magyar üzletembereket és hivatalnokokat) tiltottak ki az USA-ból. Ha ezek igazak és valóban néhányan amerikai cégeket próbáltak korrumpálni, az egyáltalán nem játék, de azért erre még nem utalnak bizonyítékok. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint, ha erről szól az Egyesült Államok gyanúja, akkor erősebb jogi eljárásokat kellett volna az amerikai oldalnak kezdeményeznie. Előbb Magyarországon, majd ha az eredménytelen, akkor az Egyesült Államokban.

Természetesen biztosan nem tudhatjuk, hogy ilyenek nem indultak Budapesten. Hiszen ha volt ilyen, arról a nyilvánosság nem feltétlenül értesül, mert a büntetőeljárások a tárgyalásokig nem nyilvánosak, csak azok értesülnek róla, akiket erre a törvény feljogosít. Az amerikai ügyészségi eljárás azonban nagyon komoly dolog (erről a Magyar Telekom egykori vezetői és jogászai sokat tudnának mesélni). Akik az FCPA által büntetni rendelt korrupt magatartás gyanújába keverednek, nagyon könnyen az Egyesült Államok joghatósága alá kerülhetnek. A sajtóban itt megfogalmazott gyanú esetében állítólag amerikai állampolgárok és cégek korrumpálására tettek egyesek kísérletet. Bizonyos jogértelmezések szerint már akkor is amerikai joghatóság keletkezik, ha egy harmadik országban USA-dollárt használtak egy korrupt ügyletben, egyesült államokbeli szervereken áthaladó e-mailekben egyeztettek a korrupt felek, vagy mint a Magyar Telekom ügyében New York-i Értéktőzsdén jegyzett cég volt érintett.

Ha az FCPA szerinti eljárás indul, akkor az amerikai ügyészség nemzetközi jogsegélyt kérhet az érintettek ellen, amiből megalapozott gyanú után könnyen lesz Interpol-körözés, és így az érintetteket egy pillanat alatt be lehet deszkázni Magyarországra. Roman Polanskinak sem kellett az Egyesült Államokba utaznia, hogy lekapcsolják, még ha aztán ki is szabadult svájci lefogásából a szexuális bűncselekmény miatt az Amerikában elítélt és onnan meglépő idős rendező.
Erős a gyanú, hogy jelen ügyben nem áll rendelkezésre ennyire szilárd bizonyíték, így nem is kezdődött még jogi eljárás. Állítólag a sokat emlegetett 7750-es elnöki rendelkezés adja a jogi felhatalmazást arra, hogy az amerikai külügy ilyen tiltó rendelkezéseket hozzon. Vagyis a konkrét eset jogszabályban rendezett, de politikai, diszkrecionális döntés lehetett. Bár a magyar külügyminiszter folyamatosan bizonyítékokat kér, valójában egyetlen kormánynak sem kell különösen indokolnia, hogy miért nem akar beengedni valakit az országába. Lehetnek erre jogilag érvényes záradékok, klauzulák például egy vízummentességi egyezményben, de az Egyesült Államok bármilyen nemzet-, illetve közbiztonsági vagy közegészségügyi megfontolásból kitilthat olyan embereket, akik rendelkeznek a szükséges okmányokkal, és formálisan megfelelnek a beutazási feltételeknek.

A történtek kronológiájáról és további részletekről a Figyelő eheti számában olvashatnak.

Kapcsolódó cikkek