A paksi atomerőmű bővítése a projekt sajátosságai miatt nagyon komoly korrupciós kockázatokat rejt.
Jó esély mutatkozik arra, hogy százmilliárdokat emészt majd fel a korrupció a paksi beruházás során - derül ki tanulmányból, amit a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja készített az Energiaklub megbízásából.
„Az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében?" című dokumentum szerzői arra jutottak, hogy egy ekkora projekt hazai kivitelezése az elmúlt években megvalósított magyar nagyberuházások tapasztalatai alapján is komoly kockázatokat jelent. Rossz projektmenedzsment, jogi viták és engedélyeztetési botrányok, sokszoros költségtúllépések és évekkel később átadott beruházások jellemzik a magyarországi projekteket.
A paksi beruházás korrupciós kockázata azonban az ágazat, a projekt, a tranzakció résztvevői, és még számos egyéb sajátosság miatt még a szokottnál is nagyobb lehet. Arról nem is beszélve, hogy a kutatás tanulsága szerint (és ez eg magyar sajátosság) itthon minél nagyobb egy projekt, annál nagyobb a korrupció.
Nemzetközi empirikus vizsgálatok alapján, hasonló projekteknél a beruházás értékének legalább az 5 százaléka van kitéve a korrupció veszélyének. Itthon azonban sokkal rosszabb a helyzet: a magyar adatok a nemzetközi átlag közel háromszorosára, a beruházás összegének 13-16 százalékára teszik a megvesztegetési díj arányát. Figyelembe véve, hogy a Paksi beruházás költsége még a hivatalos kormányzati kommunikáció alapján is eléri majd 3000 milliárd forintot, így egy óvatos becslés szerint is 400-500 milliárd forint tűnhet el kenőpénzként különböző zsebekben. Ráadásul -ahogy ez a tanulmányból kiderül - a tényleges kár, a korrupcióhoz kapcsolódó társadalmi veszteség ennek a többszörösét is elérheti.
A tanulmányt az Energiaklub rendezvényén bemutató Tóth István János szerint a kockázatok egyféleképpen csökkenthetőek, ha a paksi projekt átláthatóságát jelentősen javítják.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.