Az akadémia elnöke utalva arra, milyen szédületes a fejlődés a technológiában, az orvostudományban, a gyógyszergyártásban és még nagyon sok területen, rámutatott, mennyire fontos meghallgatni a tudomány "megrendelőit" arról, miként hasznosítható a gyakorlatban az a tudás, amelyet az MTA kutatóintézetei és más tudományos kutatóhelyek felhalmoznak.

A tudomány megrendelői című konferenciát az MTA országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe részeként rendezték meg, az eseményen vállalatvezetők ismertették az iparágak tudományos kutatásokkal szemben támasztott igényeit, illetve eredményeit.

Lovász László kiemelte, hogy magas színvonalú alapkutatás nélkül nincs fejlesztés, de hangsúlyozta azt is, hogy az együttműködés szükségességét nemcsak a vállalatok, hanem a tudomány is felismerte.

Az MTA célja, hogy ezeknek az együttműködéseknek a katalizátora legyen, és olyan kutatási feltételeket biztosítson, amelyek megteremtik a meglévő kapcsolatok erősítésének, illetve újabbak kialakításának lehetőségét.

A cégek és a velük együttműködő akadémiai kutatók számára először tavaly szervezett tanácskozást az MTA. Ennek folytatásaként a pénteki konferencián az Egis Gyógyszergyár Zrt., a Graphisoft SE, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., valamint a Nikon Instruments Europe B.V. vezetői ismertették akadémiai kutatási eredményeken is alapuló innovatív megoldásaikat.

Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az iparban nem a tudományos szakma, hanem a vevő elismerése a legfontosabb, ennek felismerése vezet a sikerhez.

A gyakorlat-orientált tudományos műhelyek fontosságát kiemelve elmondta, hogy az üzleti-vállalkozói szféra és a tudomány világa közötti szakadék áthidalására alakították ki az Aquincumi Technológiai Intézetet.

Kitért arra is, hogy az alkalmazott kutatások finanszírozása kizárólag az alkalmazók feladata legyen, míg az állam dolga a befektetés a felfedező-, és alapkutatásokba.

Kapcsolódó cikkek