Előzőleg Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján a fair bankokról szóló törvényjavaslatról elmondta: törvény a többi között hatékonyabbá teszi majd a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

A bankok tájékoztatási kötelezettsége több részből áll majd. Először érthetően be kell mutatnia a termékcsaládokat, majd a fogyasztó által választott termékről részletesebb tájékoztatást kell adnia a banknak. Ennek részletszabályait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletben határozza meg - közölte a miniszter.

A javaslatban rögzítik az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelés feltételeit is; ezeket az elveket a Kúria jogegységi döntésének megfelelően határozták meg.

A miniszter elmondta azt is: a fair bankokról szóló javaslat után még a héten benyújtják az Országgyűlésnek a devizahitelek forintosításáról szóló előterjesztést is.

A bankok elszámoltatásáról szóló törvénynek köszönhetően az átlag devizahitelesek tőketartozása 25 százalékkal fog csökkenni - hangsúlyozta Trócsányi László. Hozzátette, hogy az alacsonyabb szinten rögzített kamat miatt a törlesztőrészletek több mint 25 százalékkal csökkenhetnek.

A Magyar Bankszövetség szerint a devizahitelek jelentette kockázat kikerülésével minden szereplő jól jár. Becsei András alelnök a bankszövetség keddi háttérbeszélgetésén azt mondta: az elszámolás hatásait figyelembe véve azok, akik 2008-ban vettek fel devizahitelt, ugyanolyan helyzetben lesznek, mintha forintban adósodtak volna el, a 2005-2007 között hitelt felvevők pedig a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával lesznek előnyösebb helyzetben.

Becsei András szerint ha a jogalkotó kedvezményt nyújtana a forintosításhoz, minden devizahiteles jobban járna a forinthitelesekhez képest.

Kovács Levente főtitkár elmondta: a háttértárgyalásokon az körvonalazódik, hogy az árfolyamgátba belépett adósok jobban járnak, mint akik távol maradtak, a kamatrészre eső árfolyam különbözetet ugyanis az állam és a bankrendszer közösen viseli, az nem kerül a gyűjtőszámlára, és ez a belépés óta halmozódott előny megmarad. Kifejtette, bankonként és ügyfelenként jelentős különbségek lehetnek az átlaghoz képest, azok, akiknek a bankja a válság alatt kénytelen volt nagyobb mértékben kamatot emelni vagy szélesebb árfolyamrést alkalmazott - vagyis akik eddig relatíve többet fizettek -, az átlagosnál több pénzt fognak visszakapni az elszámolás során.

Akiknek a bankja pedig kisebb mértékben emelt kamatot és mérsékelt árfolyamrést alkalmazott, kevesebbet - mondta Kovács Levente. Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kimondta, hogy nem ütközik alaptörvénybe a devizahiteles banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések következményeit meghatározó törvény, amely alapján az állam és a pénzintézetek közti, ezzel kapcsolatos perek folynak.

A Kúria jogegységi döntésén alapuló, nyáron elfogadott törvény szerint vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - díj-, költség- és kamatemelésének - tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. A törvény ugyanakkor szigorú eljárási feltételekkel lehetővé tette a pénzügyi intézményeknek, hogy a törvényi vélelmet megdöntve bizonyítsák, hogy mégis megfelelnek a törvényben támasztott szigorú tartalmi feltételeknek és tisztességesek, érvényesek egyoldalú szerződésmódosításaik.

A törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró kezdeményezte. Az Ab kiadott közleményben megjegyezte, hogy az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.

Kapcsolódó cikkek