Százhatvan milliárd forinttal jut több az egészségügyre 2015-ben a 2010-es egészségügyi kiadásokhoz képest, a gyógyító megelőző kassza költségvetése 18.8 milliárd forinttal emelkedik, a céltartalékból pedig 60 milliárdot különítenek el a kórházak adósságkonszolidációjára - jelentette be Adorján Richárd, az NGM helyettes államtitkára a Figyelő Medicina XXIX. Konferencián. A péntek délután kezdődött szakmai rendezvényen felszólalt Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár, s egy asztalhoz ültek az elmúlt kormányzati ciklusok egészségügyi miniszterei, köztük Horváth Ágnes, Réthelyi Miklós, Szócska Miklós, Surján László, Gógl Árpád, Mikola István, Rácz Jenő és Székely Tamás, hogy megosszák gondolataikat az egészségügy helyzetéről és várható kilátásairól. A Figyelő Medicina Konferenciát követően gálaesten mutatja be Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a Medicina TOP200 kiadványt, s díjazzák a legkiválóbb egészségügyi intézményeket, gyógyszertárakat, orvos-technológiai vállalatot és rezidenst.

PRIORITÁSOK
A kormány gazdaságpolitikai prioritásai határozzák meg azt a pénzügyi keretet, amelyben az egészségügy működhet - emelte ki előadásában Adorján Richárd. A családok helyzetének javítása, munkahelyteremtés-megőrzés, pedagógus-béremelés, rendvédelmi és fegyveres dolgozók megbecsülése, gazdák támogatása, nyugdíjak értékállóságának megőrzése, egészségügyi ellátások fejlesztése- sorolta címszavakban, mely területek állnak a 2015-ös központi büdzsé fókuszában. Az egészségügyi kiadások több, mint 50 százaléka a fekvőbeteg-intézmények működtetésére megy, míg egyharmada gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök finanszírozására. Az NGM államtitkára kiemelte, az EU hosszú távú prognózisa szerint a Magyarország a következő évtizedekben a jelenleginél kedvezőbb makrogazdasági keretek között működik, csökken az adósságráta, 2026-ra a kívánatos 50 százalék alá csökken, ezzel párhuzamosan nő a GDP és a foglalkoztatás. Jó hír, hogy a következő évtizedekben nő a magyar népesség várható élettartama, a férfiaké a jelenlegi 72 évről 82-re, míg a nőké 79-ről 87-re. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a 65 évnél idősebb lakosság mai 17.4 százalékos aránya 29,5 százalékra emelkedik, ami kihívások és többlet-feladatok elé állítja az egészségügyet. Az NGM helyettes államtitkárának előadásából kitűnt, 2015-ben fellélegezhetnek a kórházak, 80 milliárdos adósságállományukból 60 milliárdot konszolidál az állam a céltartalékból. Arra vonatkozóan azonban nem hangzott el adat, hogy mi történik a fennmaradó 20 milliárdos adóssággal.

K+F PROGRAMOK KERETÉBEN GYÓGYÍTÁS?

Ascsillán Endre, a COCIR magyarországi munkacsoportjának elnöke a világ legjelentősebb egészségügyi ipari vállalatainak szövetsége nevében szólalt fel. Az egészségügyi fejlesztések, képalkotó diagnosztika, egészségügyi informatika területe mintegy 80 milliárd eurós piac, amely évente 5 százalékkal nő, ezek a cégek hatalmas összegeket költenek innovációra, s az a céljuk, hogy a legmodernebb eszközökhöz minél szélesebb körben férjen hozzá a lakosság, Erről folytatnak egymással és az egyes országok egészségügyi vezetésével folyamatosan egyeztetéseket. Az előadó rámutatott, hogy egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekre jóval kevesebb pénz jut a 2014-2020-as pénzügyi tervezési ciklusban, mindössze 80-100 milliárd, holott az innovatív technológiák bevezetése jelentős finanszírozási forrásokat igényel. Ugyanakkor K+F-re nagyságrendekkel több jut, 6 milliárd euró, ezért az előadó megfontolandónak nevezte, hogy az egészségügyi intézmények kutatás-fejlesztési programok keretében pályázzanak plusz pénzekre, s ily módon közvetlenül válhat elérhetővé a betegek számára is a gyógyításban csúcstechnológiájú termékek, szolgáltatások.

 

A K+F pénzek becsatornázhatók az egészségipari vállalkozásokkal történő együttműködés révén, s fedezik a program költségeit, sőt a kutatók bérét is. Ily módon radikálisan lehetne növelni a fejlett technológiák arányát az egészségügyben- érvelt. Mint mondta, az első fecskék, azaz első ilyen fejlesztések már megtörténtek, ezeket tovább lehet vinni megfelelő jogszabályi környezetben, s konzultációt kezdeményeznek az államtitkársággal, hogy megfelelő beruházások valósuljanak meg. Nemes Andrea, az NGM főosztályvezetője az egészségipar nemzetgazdasági szerepéről, az egészségturizmus fejlesztéséről beszélt. A turizmus élen jár a gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtő hatása kiemelkedő, 11,3 százalék, s ha helyesen reagálunk a piaci trendekre, olyan piacokra törünk be, hol eddig nem voltunk jelen- mondta. Előadásában kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az egészségturizmust, amely tovább bővülhet a keleti nyitás jegyében. Gyógyszállóink népszerűek, nemcsak Közép-Kelet Európában, a legtöbben német nyelvterületről érkeznek, gyógyszállóink rendelkeznek a legnagyobb, 60 százalék feletti kapacitás kihasználtsággal.

Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója a gyógyszeripari kutatás fejlesztés jelentőségéről beszélt, illetve az új terápiák nemzetgazdasági hatásáról. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke kiemelte, biztató, hogy plusz forrásokhoz jutnak 2015-ben a fekvőbeteg intézmények. „Elégedettek mindazonáltal nem lehetünk, mert látni kell, hogy a dologi kiadások fedezetének inflálódására nincs fedezet, nem bővültek a lehetőségeink, ezért a kórházi adósság újbóli növekedése újra prognosztizálható" - jegyezte meg. Értékelése szerint súlyos helyzetet teremthet, hogy a béremelésre sem látszik fedezet. Márpedig, mint aláhúzta, a kórházi működőképesség fenntartására szükség van.

„A mozgó bérek kritikusan alacsonyak, borzasztó alacsony pénzért ügyelnek a szakdolgozók, s a tapasztalt orvosok béremelésére sem került sor" - vette számba a hiányosságokat, amelyekre a jövő évi költségvetés vitájában megoldást kell találni. A Kórházszövetség elnöke szólt a magán és közszolgáltatások intézményi szétválasztásáról, amelynek a szövetség szerint számos negatív következménye lehet. Egyebek között az, hogy ha kikerülnek az állami ellátó intézményrendszerből a VIP, a tb- finanszírozáson kívüli szolgáltatások, a külföldiek ellátása, a nagy értékű diagnosztika és terápia, elképzelhető, hogy jelentős forráskivonással jár. A munkatárak bevételkiesése miatt nehezebb lesz a szakképzett munkaerő megtartása is- érvelt. A nagy munkaigényű, ráfizetéses betegek maradnak, ami a közfinaszírozott rendszer fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. A magán és állami ellátás egyértelmű szétválasztásától nem fehéredik ki az intézményen belüli szolgáltatásvásárlás lehetősége, sőt nőhet a paraszolvencia aránya is.

Az állam azokon a területeken szerződik magánszolgáltatókkal, ahol nem képes megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani.

 

A díjazottakról szóló képeket itt találja, míg a konferencia fotóit itt.

Kapcsolódó cikkek