Az internetadó mellett nem jöhetett volna létre a kormánnyal kötött stratégiai megállapodásban is megfogalmazott Digitális Magyarország - mondta a Figyelőnek Christopher Mattheisen a magyar Telekom vezérigazgatója.
Múlt héten jelentette be, hogy a Digitális Magyarország projekt keretében 2015 végére Nyíregyházán minden háztartásba eljuttatják a szélessávú internetet. De mi a garancia, hogy ezt használni is fogják a nyíregyháziak?A fejlesztésnek nagyon fontos eleme, hogy Nyíregyházán a jövő év végére mindenkinek ultragyors, másodpercenként legalább 30 megabites sávszélességű internet-hozzáférést biztosítsunk, ez a program azonban az infrastruktúra kiépítésénél jóval többről szól. A hálózat biztosításán túl a digitális szolgáltatások, készségek és képességek fejlesztésében is részt kívánunk venni, azaz a következő bő egy évben jelentős forrásokat fordítunk például a helyi lakosság oktatására, képzésére is. Talán eleinte ez utóbbi lesz a program leglátványosabb eleme, az önkormányzaton túl az iskolákkal és a helyben működő nagyvállalatokkal kívánunk együttműködni.
Szóval a nyíregyháziaknak lesz lehetőségük, hogy megrendeljenek egy szolgáltatást, amit tudnak használni. De ez akkor is egy fizetős termék. Fogják valahogy ösztönözni, hogy elő is fizessenek? Milyen lesz például az árazás?Ilyen részletekről most még nem tudok nyilatkozni.
De növekedést gondolom azért várnak az előfizetők számában?Természetesen számítunk növekedésre, de nem kizárólag a szűken vett telekommunikációs szolgáltatások terén várunk bővülést, azaz nem feltétlen TV vagy mobil előfizetői gyarapodásról beszélünk. A fejlesztések nagyon sok területen meg fogják könnyíteni a nyíregyháziak életét. A cél az, hogy az emberek minél több dolgot online tudjanak elintézni. Az e-közigazgatás például reményeink szerint rengeteget fog fejlődni a városban a következő időszakban. Akinek nem lesz internetkapcsolata, azok lemaradnak ezekről a lehetőségekről, ez pedig komoly ösztönző lehet.
Miért épp Nyíregyházára esett a választás?Mindenképpen egy megyeszékhelyet akartunk, nagyon sok minden főváros centrikus országunkban. Nyíregyháza több dolog miatt is adta magát. Jók az adottságok az oktatás és az üzleti lehetőségek területén és nem utolsó sorban kiegyensúlyozott a kapcsolatunk az önkormányzattal is. Ezenkívül pedig nagyon sok olyan kezdeményezést találtunk, amelyek könnyen beilleszthetőek koncepciónkba, azaz a városvezetés maximálisan elkötelezett a digitális szolgáltatások fejlesztése mellett. Abban bízunk, hogy ilyen feltételek mellett gyorsan tudunk haladni a fejlesztésekkel.
És tudatosan kezdenek Magyarország egy elmaradottabb térségében? Így látványos lehet a fejlődés, de a fejlesztés is idő és pénzigényesebb lesz, mintha mondjuk egy nyugat-magyarországi városban kezdik a projektet. Természetesen fontos volt, hogy hol tudjuk a fejlesztéseket kézzelfogható előnyökké kovácsolni, Nyíregyháza esetében a fejlődés akár látványos is lehet. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy olyan várost válasszunk, ahol nekünk nem voltak korábban fejlesztéseink, szinte nulláról kell kezdenünk az építkezést, hiszen az itteni tapasztalatokat így tudjuk majd legjobban hasznosítani a későbbiekben más városok esetben is. A végső cél nem Nyíregyháza, hanem Magyarország teljes lefedése, azaz minden háztartásba eljuttatni a nagysebességű internetet, biztosítani megfelelő szolgáltatásokat és képessé tenni az embereket ezek használatára.
Ez az első konkrét fejlesztése a Magyar Telekomnak, ami a kormánnyal februárban aláírt stratégiai megállapodáshoz kötődik. Miért kellett erre kilenc hónapot várni?Amikor februárban megkötöttük a stratégiai megállapodást, akkor még előttünk voltak a választások. Nem tudtuk még biztosan, hogy ki lesz kompetens a Digitális Magyarország projekthez köthető fejlesztések kérdésében, kivel egyeztethetünk a konkrét lépésekről. Most már világosabb, ki miért felelős, így a jövőben gyorsabban haladhatunk.
A végső cél ugye az lenne, hogy 2018-ra minden hazai háztartásban legyen ultragyors szélessávú internet. Az elhúzódó rajt után is reális ez a dátum?Nagyon sokat fogunk tanulni a mostani projektből, a nyíregyházi fejlesztések után sokkal jobban fogjuk látni, mihez mennyi időre van szükség, de szerintem igen, reális a 2018-as dátum. Fontos hangsúlyozni, hogy a most bejelentett, Nyíregyházát érintő fejlesztések mellett természetesen párhuzamosan más projekteken is dolgozunk majd annak érdekében, hogy a Digitális Magyarország mielőbb megvalósuljon.
Akkor is reális, ha egyszer csak egy hosszúhétvége előtt a kormányzat előáll egy olyan ötlettel, mint az internetadó?Mindenképpen együttműködésre, és közös munkára van szükség ahhoz, hogy a célkitűzéseket elérjük. Amikor a kormányzat bejelentette az internetadót ezt jeleztük is.
Ezért vonták vissza?Nem tudom, de az biztos, hogy mi publikusan, és háttérbeszélgetéseken is jeleztük: az internetadó mellett nem tudna haladni egy ilyen program, és így nem valósulhatna meg a Digitális Magyarország koncepció. Épp ezért nagyon örülünk, hogy visszavonták a tervezetet. És örülünk annak is, hogy az internet jövőjéről indul egy konzultáció. Bízunk benne, hogy ez tényleg konzultáció lesz.
Ugye ez - legalábbis kormányzati kommunikáció szerint - nem is internetadó volt, hanem a távközlési adó kiterjesztése. Számítanak arra, hogy valahogy máshogy sor kerül végül adóemelésre?Nem.