Lassan egy éve kötött megállapodást a magyar és az orosz állam az erőmű beruházásról, illetve annak finanszírozásáról. A bejelentést idehaza Lázár Jánosra bízták. Az akkor még államtitkári tisztségben dolgozó Lázár hosszasan sorolta a beruházás melletti érveket - a technológia orosz közreműködést igényel, ennél olcsóbban nem lehetett finanszírozást biztosítani a piacról -, de nem tagadta, hogy például az államadósság alakulására negatívan fog hatni a szerződés. „Szépen fognak kinézni a számok" - mondta idén januárban a parlamentben a Figyelő munkatársának kérdésére.
Ezt utóbb úgy finomította a kormányzati kommunikáció, hogy a hitelszerződés ütemezése nem befolyásolja az adósságcsökkentési pályát, azzal együtt is tartható a kormányzati cél az adósság csökkentésére. Ezzel az állítással természetesen nem mindenki ért egyet, a következő években tehát számítani lehet arra, hogy a paksi beruházás miatt parázs politikai viták lesznek még.
Térjünk vissza a jövő évi költségvetésre. A Miniszterelnökség költségvetési fejezetében található meg az atomerőművel kapcsolatos előirányzat. A törvényjavaslat alapján a beruházásra 28 milliárd 166 millió forintot különítettek el. A dokumentumból kiderül, hogy ez a pénz nem a tényleges földmunkákra megy el, hanem a projekt előkészítésére. Az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium azt írja, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzletpolitikai célkitűzése , hogy elvégezze a paksi telephelyű új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítésével, engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. E célkitűzések teljesítése és finanszírozása érdekében biztosítja az említett összeget a költségvetés. A javaslat jelzése szerint 2015 után 2016 és 2018 között is folytatódnak a beruházás előkészítésével kapcsolatos feladatok, ami arra utal, hogy a projekt csak évek múlva fordulhat a tényleges kivitelezés fázisába.
Nem csak ezen a soron bukkannak fel a beruházáshoz kapcsolódó kiadások. Az egyik közreműködő hatóság, az Országos Atomenergia Hivatalnak bőven lesz dolga a projekttel, s erre meg is kapják a szükséges muníciót. A jövő évi költségvetésük például 375,9 millió forinttal bővül az atomerőművel összefüggésben, ebből kell fedezniük az új blokkokhoz kapcsolódó többletkiadásaikat. Amint a kötet is jelzi, ebből a pénzből egyebek mellett 20 új alkalmazott felvételére is lehetőség nyílik. Velük együtt 100 fő dolgozhat a következő évtől a hivatalban.
További 88 millió forint bújik meg még a sorok között, ebből az összegből az ötévente elkészítendő előzetes leszerelési tervek aktuális felülvizsgálatát kezdik meg. Mivel a legutóbbi felülvizsgálatra 2011-ben került sor, a következő 2016-ban lesz esedékes. Nos, az erre való felkészülés igényel jövőre 88 milliót.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy nem csak ez a beruházás forgatja fel a helyiek életét. A paksi labdarúgó stadion felújítása is zajlik eközben, erre a jövő évi büdzsében 240 millió forintot irányzott elő a kormány.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.