Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli, hogy megfelelt a várakozásoknak a kamattartás, illetve az inflációs és a tőkepiaci folyamatok szempontjából is kedvező a nemzetközi környezet. A szakértő szerint bár a külső környezet gyorsan változhat, egyelőre indokolt az alacsony kamatszint tartós fenntartása.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a befektetőknek a tartósan alacsony kamatok jellemezte alacsony növekedéshez is alkalmazkodniuk kell. Az infláció alakulása kapcsán a szakértő figyelmeztet, hogy a közüzemi szolgáltatásokat érintő hatósági lépések nagyban hozzájárultak az inflációs ráta 1,5 százalékpontos csökkenéséhez.

Egy sikeresen "levezényelt" kamatcsökkentési sorozattal a háta mögött a jegybank talán akkor jár el leginkább következetesen, ha a hitelességét erősítve kitart a tartósan alacsony kamatszint üzenete mellett, amely jelenleg összhangban áll a hazai és a nemzetközi makrogazdasági kondíciókkal is - közölte Pintér András nyilatkozatában. Kiss Mónika, az Equilor szenior elemzője kiemelte: a globális és hazai piaci tendenciák tükrében már nem számítanak arra, hogy a monetáris tanács retorikája megváltozna 2014-ben. Érdemes ugyanakkor figyelni a december 17-i ülést, mert a tanács ekkor tárgyalja az inflációs jelentés legfrissebb, negyedéves kiadását - tette hozzá.

A jegybank utoljára 2014. július 22-én csökkentett az alapkamaton, akkor befejezettnek nyilvánította a kamatcsökkentési ciklust – emlékeztet Kiss Mónika. A tartósan alacsony nyersanyagárak és importált infláció az elmúlt negyedévben arra késztethette az inflációs előrejelzés készítőit, hogy lefelé módosítsák az inflációs várakozásokat a teljes előrejelzési horizonton – írta a szakértő. Bár az október végi ülésen több tanácstag kiemelte, hogy véleményük szerint nem indokolt a tartósan laza monetáris politikai irányultság és a jelenlegi alapkamat módosítása (mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet), decemberre ez a nézet megváltozhat – vélekedik Kiss Mónika. Barczel Vivien, az Erste elemzője szerint a jelenlegi makrogazdasági környezet nem indokolta a kamatszint megváltoztatását. Ezenkívül a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, és inflációs oldalról sincs nyomás, ugyanis az év egészében alacsony árszínvonallal lehet számolni.

A szakértő MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a jegybanki kommunikáció is megerősítette, hogy a 2,1 százalékos alapkamat szinten tartásával középtávon elérhető a 3 százalékos inflációs cél. A külföldi környezettel kapcsolatban Barczel Vivien elmondta: az Egyesült Államokban feltehetően jövő év közepén történhet kamatemelés, ami idővel a magyarországi döntéshozókat is az emelés irányába fordíthatja. Az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő programjai azonban fenntarthatják azt a környezetet, amiben az MNB is lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.

Az infláció még októberben is negatív tartományban volt (-0,4 százalék), és az Erste elemzőinek várakozásai szerint innen még novemberben sem tud kikerülni – tette hozzá az elemző. Várhatóan decemberben lesz először érdemi emelkedés, amikor 0,5 százalékra nőhet a fogyasztói árindex. 2015-re 2,6 százalékos éves átlagos inflációt várnak az Erste elemzői, ami azonban alacsonyabb, mint a korábbi 3 százalékos előrejelzés. A várakozást elsősorban az energiaárak globális csökkenése miatt módosították az elemzők – ismertette Barczel Vivien.

Úgy vélte, a 2,1 százalékos alapkamat jövőre is fennmaradhat, az első kamatemelésre csak 2015 után lehet számítani.Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a magyar gazdaságot továbbra is jellemző alacsony inflációs környezetet belföldi (hatósági árak mérséklődése) és nemzetközi tényezők (élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenése) is indokolják, amelyek tartóssága eltérő.

A kamattartási ciklus folytatás emiatt indokolt, az MMB kamatdöntése a várakozásoknak megfelelő volt. Matolcsy György korábbi iránymutatása egyre reálisabb forgatókönyvnek tűnik, amely a jelenlegi alacsony kamatszint "tartós tartását" vetíti előre 2015-re - véli a szakértő.A magyar és a régiós jegybankok mozgásterét alapvetően befolyásolja a meghatározó jegybankok közötti eltérő irányválasztás. Annak ellenére, hogy a Fed, a legerősebb gazdaság jegybankja konzervatívabb monetáris politikát helyezett kilátásba, a világgazdaság további centrumainak központi bankjai - Európai Központi Bank, illetve a kínai és japán jegybank - a további gazdaságösztönzés mellett állnak. A Magyar Nemzeti Bank alapállása, a térség jegybankjaival együtt is ezt a stabilizálási és gazdaságfejlődési folyamatot támogatja - írta Pesuth Tamás.

A szakértő szerint az európai gazdaság növekedésének előmozdítása és a kínai gazdasági növekedés fenntartása a kelet-európai gazdaság fejlődésétől függ. A közelmúltbeli kínai kamatcsökkentés és Mario Draghi elkötelezettsége az európai gazdaság talpra állítása mellett koordinált cselekvésnek tekinthető a kelet-európai válság rendezése szempontjából is. Pesuth Tamás szerint ez szintén a magyar kamattartási ciklus minél hosszabb ideig történő fenntartásának lehetőségét valószínűsítheti.

Kapcsolódó cikkek