A CIA adatai szerinte a több mint 30 ezer fős ISIS terrorszervezet tagjai közül minden harmadik ember külföldről származik. Ez a 10 ezres szám azonban folyamatosan emelkedik, miután az ISIS - a korábbi példáktól eltérően - igen jól működő toborzó kampányt folytat. A sikerességet az is mutatja, hogy az adatok szerint 81 államból érkeztek harcosok, köztük legalább 100-an az Egyesült Államokból, 130-an Kanadából, de sokan vannak Nagy-Britanniából, Franciaországból, Törökországból és szinte az összes európai és közel-keleti államból.

A külföldi harcosok döntő többsége azonban a környező arab országokból, valamint a muszlim közösségekkel rendelkező fejlődő országokból származik. A felmérés nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy hányan lehetnek globálisan, akik még nem utaztak Irakba, továbbá nem tudjuk, hogy hányan lehetnek azok, akik szimpatizálva a szervezettel a saját hazájukban működnek együtt az ISIS-el. A külföldi harcosok számát azoknak az országoknak nehezebb nyilvántartani, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pénzforrással vagy technikai háttérrel a hírszerzés támogatásához. A fejlődő országok - ahol nagyobb iszlám közösség él - szinte képtelenek nyomon követni a harcosok utazásait, ilyenek például Banglades, Afganisztán, Algéria, Szenegál, Jemen, Omán, Pakisztán.

Elsősorban kilátástalansággal küzdő fiatalok utaznak
Azok a személyek, akik az ISIS által egyoldalúan kikiáltott kalifátusba utaznak azért, hogy csatlakozzanak az szervezethez, jellemzően a 18 és 29 év közötti korosztályhoz tartoznak. Ez a csoport az 1985 és 1995 között született generációt foglalja magában, amely közelről ismeri az Egyesült Államok által folytatott Közel-Kelet politikát, beleértve az Öböl-háborút, a Szaddám Husszein elleni harcot, Irak megszállását és az arab tavaszt. A harcokban részt vesznek a 15-18 éves korosztály közötti fiatalok is, akik általában nem külföldi harcosok, hanem a helyi konfliktusban felnövő családok leszármazottai.

Ellentétben az idősebbekkel, ez a fiatal réteg közvetlenül érintett lehet a térség szinte összes konfliktusában, amely hatással van a bennük kialakult világképre. Többségében férfiak csatlakoznak, ugyanakkor számos esetben velük tart a feleségük is, akik férjüket kísérve utaznak ki Irakba és Szíriába.

A használható katonai tapasztalat azonban valószínűleg hiányzik a csatlakozóknál, miután ritka az olyan külföldi harcos, akinek városi hadviselésben, polgárháborús körülmények között szerzett rutinja van.

Mohamed leszármazottja a fő agitátor
A Center for a New American Security 2014. augusztusi elemzésében kitér arra, hogy Abu Bakr al-Baghdadi személye meghatározó a külföldi harcosok toborzásánál. A vezető ugyanis Mohamed próféta egyenes leszármazottja, így nagyobb hatással van a radikális muszlim közösségek tagjaira, akik fogékonyabbak az általa folytatott propagandára. Abu Bakr al-Baghdadi a fejlett nyugati országokból érkező, általában fiatal külföldi harcosok számára olyan követendő példaképként jelenik meg, amely vonzóvá teszi a radikális dzsihádot. Az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Franciaországban vagy Ausztráliában elő, harmadik generációs muszlim fiatalok számára a harcokhoz való csatlakozás kiutat jelenthet a társadalmi, szociális és gazdasági problémákból.

Kinek lehet szimpatikus egy terrorszervezet?
Az ISIS 2011-es megjelenésekor nem fektetett nagy hangsúlyt a külföldi harcosok toborzására, de a tíz évvel korábbi technikához képest jócskán megváltoztak a globális világ nyújtotta lehetőségek. Az al-Kaida idején például úgy toborozták a külföldi harcosokat, hogy felvették a kapcsolatot azzal a vallási vezetővel, aki a dzsihádista nézetekre fogékony közösség élén állt, majd a vezető megadta az utazáshoz szükséges morális és intellektuális támogatást. Ez mostanra átalakult, ugyanis a közösségi médián keresztül a fiatal külföldi harcosok toborozzák az otthon lévő, radikalizmusra fogékony fiatal muszlimokat. Ennek egyik példája a média által „Jihad John"-nak nevezett, vélhetően brit származású külföldi harcos, aki részt vett több fogvatartott kivégzésében.

A jóval sikeresebb toborzás mellett az is problémát jelent, hogy az elmúlt évtized tapasztalataival ellentétben nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ISIS-tagok visszatérnek hazájukba.

A nemzetközi jogrendszerben ezért olyan szabályozást vezettek be, amely lehetőséget ad a terrorszervezettel vélhetően kapcsolatban álló személyek útlevelétől vagy állampolgárságtól való megfosztására.

 

A rovatot a www.biztonsagpolitika.hu szakportál üzemeletetője a Strategic Assistance and Support Team Kft. támogatja.

 

Kapcsolódó cikkek