brusszel


Minimálbér: Orbánék nem engednek?

Figyelő Online
2014.12.03  09:48   
mail
nyomtatás
A 2015. évi minimálbérről szóló tárgyalások megkezdődtek a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók között. A költségvetés és az adótörvények ismeretében a kormány már lényegében eldöntötte a kérdést, és ez alapján nem várható jelentős emelés jövőre. A szakszervezetek azonban karakteres álláspontot vettek fel, amelynek célja, hogy a minimálbér középtávon érje el a létminimum értékét. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy a környező országok hogyan teljesítenek ezen a területen.
Dolgozói szegénység egyre nagyobb
A 2015. évi bértárgyalások kapcsán a szakszervezeti oldal azt hangsúlyozza, hogy a dolgozói szegénység olyan mértéket öltött, amelyet csak radikális lépésekkel lehet kezelni. A Policy Agenda által korábban végzett számítások szerint nagyjából egymillió ember keres a létminimum összegénél is kevesebbet. Azaz a nettó jövedelme annyira sem elegendő, hogyha egyedül élne, akkor a KSH szerint számított létfenntartás költségeit fedezni tudja.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga felvetése szerint középtávon (3-4 éven belül) a minimálbér nettó értékének el kellene érnie a létminimum összegét. Ez alapján 2018-ig minden évben átlag 10 százalékkal kellene növekednie a legkisebb bér nettó összegének.

Lemaradunk minimálbérben is
Amennyiben összehasonlítjuk a környező országokkal a magyar adatokat, akkor az látszik, a gazdasági válság okozta társadalmi sokkra egészen más választ adtunk, mint amit a versenytársaink.

A gazdasági válság kitörésekor a magyar minimálbér nettó összege 56.190 forint volt havonta, ez hat év alatt mindössze 18 százalékkal nőtt. Mindez úgy történt, hogy a minimálbér bruttó értéke 47 százalékkal. Azaz a legkisebb keresetűek esetében az egykulcsos adórendszer hatására (kivezették az adókedvezményeket) az adó és járulékbevételek többszörösével nőttek, mint a dolgozóknak járó bér.

Versenytársainkhoz képest mindenképpen váratlan és unortodox lépés volt ez, amelynek hatása folyamatosan érződik a bérrendszerben. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a vizsgált országok közül a negyedik helyen állunk a bruttó minimálbér növekedésében, addig a nettó értéket nézve már csak Csehország áll rosszabbul nálunk.

ország

minimálbér bruttó változás 2014.XII./2008.XII.

minimálbér nettó változás 2014.XII./2008.XII.

Bulgária

155%

155%

Csehország

106%

102%

Horvátország

110%

128%

Lengyelország

149%

163%

Magyarország

147%

118%

Románia

167%

160%

Szlovákia

131%

131%

Szlovénia

134%

142%

Érdemes azt is megnézni, hogy mit is jelent a minimálbér összege a szegénységi mutatókhoz viszonyítva. Mivel az Európai Unió nem a létminimumot használja a társadalmi szegénység mérésére, hanem a szegénységi küszöböt, ezért ehhez viszonyítottuk a környező országokban és Magyarországon alkalmazott minimálbért.

2008-ban a magyar nettó minimálbér 1,6 százalékkal haladta meg a szegénységi küszöböt, és ezzel a vizsgált nyolc ország közül a harmadik helyen álltunk. 2014-re ez az arányszám 1,5 százalékra csökkent, és már két hellyel hátrébb csúsztunk a listán. Ami ennél szembetűnőbb, az a változás dinamikája. Csak Csehország és Szlovákia bánt rosszabbul a legkisebb keresetű dolgozóival, mint Magyarország. Míg nálunk lényegében a szegénységi küszöb határán van a minimálbér, és onnan hat év alatt nem tudott elmozdulni, addig a horvátok, szlovének és a lengyelek jelentős javulást tudtak elérni.

ország

nettó minimálbér /szegénységi küszöb (2008.)

nettó minimálbér /szegénységi küszöb (2014.)

változás (2014/2008)

Bulgária

81%

93%

115%

Csehország

83%

74%

89%

Horvátország

92%

125%

136%

Lengyelország

108%

127%

119%

Magyarország

102%

101%

100%

Románia

129%

145%

113%

Szlovákia

97%

91%

93%

Szlovénia

78%

102%

130%

 

Mi a bértárgyalások tétje?
Magyarországon a jövő évi adótörvények és a költségvetés ismeretében 3,4-4,4 százalékos minimálbéremelésre lehet számítani. Amennyiben valóban csak ekkora lesz a növekedés, akkor Csehország és Szlovákia is javít a hozzánk képesti pozícióján, mivel mindkét országban 8 százalék körüli lesz a minimálbér emelésének mértéke.

Nem nehéz észrevenni, hogy a kormány tudatosan választotta azt az utat, hogy az alacsonykeresetűek bérét igyekszik lent tartani, és nem enged egy dinamikus felzárkózást. Emögötti illúzió az, hogy vonzóbb lesz Magyarország a befektetők számára, az olcsó munkaerő. Ugyanakkor érezhetően ez a politika nem működik, illetve nem is feltétlenül lenne helyes irány, ha a szakképzettséget nem igénylő (nem feltétlenül szakképzetlen emberek, lásd közmunka) „összeszerelő" üzemek jönnének létre. Ez ugyanis az egész magyar bérrendszert mélyre nyomja, és egyre távolabb kerülünk a minimálbér kapcsán a létminimumtól.

Az idei évi bértárgyalások jelentős kérdése, hogy a szakszervezetek megpróbálják-e kimozdítani a kormányt ebből az álláspontjából, és kikényszerítenek egy többéves bérmegállapodást, aminek a vége az, hogy Magyarországon a minimálbér összege a létminimummal lesz egyenlő.

A szakszervezek számára a másik választási lehetőség, hogy az előző évekhez hasonlóan belemennek egy pártized százalékokról szóló alkuba, amelynek a végén a kormány fel tudja mutatni, hogy a társadalmi partnerekkel képes volt megállapodni.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.