ország |
minimálbér bruttó változás 2014.XII./2008.XII. |
minimálbér nettó változás 2014.XII./2008.XII. |
Bulgária |
155% |
155% |
Csehország |
106% |
102% |
Horvátország |
110% |
128% |
Lengyelország |
149% |
163% |
Magyarország |
147% |
118% |
Románia |
167% |
160% |
Szlovákia |
131% |
131% |
Szlovénia |
134% |
142% |
Érdemes azt is megnézni, hogy mit is jelent a minimálbér összege a szegénységi mutatókhoz viszonyítva. Mivel az Európai Unió nem a létminimumot használja a társadalmi szegénység mérésére, hanem a szegénységi küszöböt, ezért ehhez viszonyítottuk a környező országokban és Magyarországon alkalmazott minimálbért.
2008-ban a magyar nettó minimálbér 1,6 százalékkal haladta meg a szegénységi küszöböt, és ezzel a vizsgált nyolc ország közül a harmadik helyen álltunk. 2014-re ez az arányszám 1,5 százalékra csökkent, és már két hellyel hátrébb csúsztunk a listán. Ami ennél szembetűnőbb, az a változás dinamikája. Csak Csehország és Szlovákia bánt rosszabbul a legkisebb keresetű dolgozóival, mint Magyarország. Míg nálunk lényegében a szegénységi küszöb határán van a minimálbér, és onnan hat év alatt nem tudott elmozdulni, addig a horvátok, szlovének és a lengyelek jelentős javulást tudtak elérni.
ország |
nettó minimálbér /szegénységi küszöb (2008.) |
nettó minimálbér /szegénységi küszöb (2014.) |
változás (2014/2008) |
Bulgária |
81% |
93% |
115% |
Csehország |
83% |
74% |
89% |
Horvátország |
92% |
125% |
136% |
Lengyelország |
108% |
127% |
119% |
Magyarország |
102% |
101% |
100% |
Románia |
129% |
145% |
113% |
Szlovákia |
97% |
91% |
93% |
Szlovénia |
78% |
102% |
130% |
Mi a bértárgyalások tétje?
Magyarországon a jövő évi adótörvények és a költségvetés ismeretében 3,4-4,4 százalékos minimálbéremelésre lehet számítani. Amennyiben valóban csak ekkora lesz a növekedés, akkor Csehország és Szlovákia is javít a hozzánk képesti pozícióján, mivel mindkét országban 8 százalék körüli lesz a minimálbér emelésének mértéke.
Nem nehéz észrevenni, hogy a kormány tudatosan választotta azt az utat, hogy az alacsonykeresetűek bérét igyekszik lent tartani, és nem enged egy dinamikus felzárkózást. Emögötti illúzió az, hogy vonzóbb lesz Magyarország a befektetők számára, az olcsó munkaerő. Ugyanakkor érezhetően ez a politika nem működik, illetve nem is feltétlenül lenne helyes irány, ha a szakképzettséget nem igénylő (nem feltétlenül szakképzetlen emberek, lásd közmunka) „összeszerelő" üzemek jönnének létre. Ez ugyanis az egész magyar bérrendszert mélyre nyomja, és egyre távolabb kerülünk a minimálbér kapcsán a létminimumtól.
Az idei évi bértárgyalások jelentős kérdése, hogy a szakszervezetek megpróbálják-e kimozdítani a kormányt ebből az álláspontjából, és kikényszerítenek egy többéves bérmegállapodást, aminek a vége az, hogy Magyarországon a minimálbér összege a létminimummal lesz egyenlő.
A szakszervezek számára a másik választási lehetőség, hogy az előző évekhez hasonlóan belemennek egy pártized százalékokról szóló alkuba, amelynek a végén a kormány fel tudja mutatni, hogy a társadalmi partnerekkel képes volt megállapodni.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.